Kölcsey emlékei – A Magyar Kultúra Napja alkalmából kiállítás nyílt a Kállay Gyűjteményben
Egyedülálló kamarakiállítás nyílt szerdán délelőtt a Kállay Gyűjteményben, a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programsorozat részeként, a Jósa András Múzeum szervezésében. A tárlaton Kölcsey Ferenc, nemzeti himnuszunk költőjének ritkán látható személyes tárgyai és korabeli dokumentumai tekinthetőek meg. Ezek a relikviák méltó emléket állítanak a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának, bepillantást nyújtva életének és munkásságának kevésbé ismert részleteibe.
235 éve született Kölcsey Ferenc, a magyar irodalom és közélet egyik meghatározó alakja: költő, politikus, nyelvújító, s nemzeti himnuszunk megalkotója. Nem véletlen, hogy éppen ezen a napon emlékezünk rá, hiszen 1823. január 22-én tisztázta le a magyar nemzet egyik legfontosabb költeményének, a Himnusznak a végleges szövegét.
A Magyar Kultúra Napja és Kölcsey Ferenc emlékezete
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Jósa András Múzeum mini tárlatot rendezett, amelynek a Kállay Gyűjtemény ad otthont. A kiállításon Kölcsey Ferenc személyes tárgyai mellett korabeli dokumentumok és relikviák is megtekinthetők, amelyek méltóképpen tisztelegnek a nemzeti himnusz költője, a magyar irodalom és kultúra kiemelkedő alakja előtt – erről beszélt köszöntőjében Mohácsi Endre történész, a Jósa András Múzeum Történeti Osztályának vezetője, aki a helyszínen elmondta, egyedi módon állította össze a tárlat anyagát.
Három részre bontott tárlat – Kölcsey személyes és politikai öröksége
– Ebben az évben a kiállítás tárgyainak összeválogatásában egy új megközelítést alkalmaztunk: Kölcsey Ferenc életét és munkásságát ezúttal az egyik joggyakornoka, Papp Endre szemszögéből mutatjuk be. Papp Endre 1817-ben született, és Kölcsey utolsó éveiben napi szinten dolgozott mellette. A Jósa András Múzeum irodalmi gyűjteményéből előkerült egy különleges kritika, amelyet Papp 1839-ben – tehát már a költő halála után – írt a Himnuszról. Ezt a dokumentumot helyeztük a kiállítás középpontjába, hiszen páratlan betekintést nyújt a mű korabeli fogadtatásába. Papp Endre később is több írást szentelt Kölcsey Ferenc személyének és a vele való kapcsolatának. Ez a különleges nézőpont lett a tárlat fő vezérfonala, amely három részből áll. Próbáltuk megmutatni a látogatóknak Kölcsey személyes tárgyait, amelyek közelebb hozzák a költő mindennapjait. Emellett bemutatjuk az 1832 és 1836 közötti országgyűlési követjelentéseket, amelyeket Kölcsey Szatmár megye számára írt, és amelyeket a Magyar Nemzeti Levéltár nyíregyházi fiókjából kértünk kölcsön. A harmadik rész Kölcsey halála után született emlékező köteteket tartalmaz, amelyek a költő életművét méltatják – részletezte a kiállítás anyagát Mohácsi Endre, a Jósa András Múzeum Történeti Osztályának vezetője.
Tisztelgés a nemzeti értékek előtt
A tárlat megnyitóján Mohácsi Endre történész Kölcsey Ferenc életútjáról is beszámolt a látogatóknak. A magyar irodalom és közélet egyik meghatározó alakja 1790-ben született a Szatmár vármegyei Sződemeteren. Sokoldalú tevékenysége révén a Magyar Tudós Társaság – a későbbi Magyar Tudományos Akadémia – tagjává vált. Kiemelkedő politikusi pályafutását a szatmári főjegyzői tisztség, majd a vármegye országgyűlési követeként betöltött szerepe fémjelezte. Az 1832–1834-es pozsonyi országgyűlésen nagy hatású, a magyar nyelv ügyét szenvedélyesen képviselő beszédei révén országos hírnévre tett szert. Élete utolsó évtizedeit a Szatmár vármegyei Szatmárcsekén található birtokán töltötte, ahol nemcsak költőként, hanem gondolkodóként és közéleti szereplőként is maradandót alkotott – hangsúlyozta a történész, és hozzátette, itt született meg nemzeti imádságunk, a Himnusz is, amely Kölcsey örökségét örökre beírta a magyar nemzet történetébe.
A kiállítás megnyitóján a résztvevőket Dohanics László, a Kállay Gyűjtemény vezetője is köszöntötte, aki elmondta, örömükre szolgál, hogy noha csak 3 vitrinben, de helyet adhattak a Jósa András Múzeum tárlatának.
– A Magyar Kultúra Napja alkalmából egy hónapig tartó időszaki kiállításnak adtunk helyet, amelyet a Jósa András Múzeum szervezett, azonban a múzeum felújítása miatt idén a Kállay Gyűjtemény ad otthont ennek a tárlatnak. Ezzel párhuzamosan továbbra is látogatható a gyűjteményben a bábtörténeti kiállítás, amely február 2-ig várja az érdeklődőket. Természetesen a Kállay Gyűjtemény két állandó kiállítása is folyamatosan megtekinthető, amelyek a család történetét és a helyi kultúra értékeit mutatják be. Február 12-én újabb különleges eseményre készülünk, ekkor nyitjuk meg Madarassy György Tamás festőművész kiállítását, amelyet a nagyközönség már hosszú ideje nagy várakozással vár – emelte ki Dohanics László, a Kállay Gyűjtemény vezetője.
A Kállay Gyűjtemény tehát számos kiállítással várja az érdeklődőket, a Magyar Kultúra Napján kiállított relikviák pedig február 22-ig tekinthetőek meg.
Himnusz – A magyar nemzeti identitás szimbóluma
Az ünnepi eseményen továbbá elhangzott, a Himnusz nemcsak költészeti remekmű, hanem a magyar nemzeti identitás egyik legfontosabb szimbóluma is, amely a magyar nép történelmét, küzdelmeit és reményeit foglalja össze. A Magyar Kultúra Napja tehát egyszerre tisztelgés Kölcsey Ferenc géniusza és a magyar kultúra értékei előtt, amelyek meghatározzák nemzeti önazonosságunkat. Az ünnep célja, hogy ráirányítsa a figyelmet mindazokra a kulturális értékekre, amelyek meghatározzák múltunkat, jelenünket és jövőnket, s hogy megőrizzük és továbbadjuk ezeket az értékeket a következő generációknak. Kölcsey munkássága és a Himnusz időtálló ereje ezért különösen szorosan összefonódik e jeles nap üzenetével.
