Hiánypótló videóblogot indított egy fiatal magyar orvos, Fonendoszkóp nevû csatornáján beszél az emberi testrõl. Dr. Kulja András pszichiáternek készült, végül azonban sebész szakorvosjelölt lett, jelenleg pedig a Jahn Ferenc Dél-pesti Centrumkórház kijelölt Covid részlegén dolgozik. YouTube-videóihoz egy-egy mûszak során szerzett tapasztalatai adják a témákat, legfõbb célja, hogy ezekben közérthetõ módon magyarázza el a betegeinek, mi vár rájuk.

Hogyan néz ki egy vakbélmûtét? Mi is az epekövesség és milyen diétát igényel? Igaz-e, hogy ecetes vízzel kell gargalizálni, mert az megöli a koronavírust? Ehhez hasonló kérdéseket dolgoz fel videóiban a Nyíregyházán született dr. Kulja András, akiben egy mûtétekkel teli nap végén fogalmazódott meg a blog ötlete, ugyanis mint mondja, hajnali egy órakor, egy ötfõs kórteremben elmagyarázni az aggódó páciensnek, hogy milyen mûtét vár rá, nem egyszerû, ráadásul a feszített munkatempó miatt nem is mindig van lehetõség több tucat kérdést megválaszolni, ezért döntött úgy, hogy orvosi témájú videókat fog készíteni.

– Felajánlom a betegeknek és a hozzátartozóknak, hogy nézzék meg a betegségükhöz kapcsolódó videót, így van idejük átgondolni, kérdéseket megfogalmazni, amiért nagyon hálásak – hangsúlyozta.

Pszichiáterbõl sebész szakorvos

András Nagykállóban nõtt fel, de Nyíregyházán született, és ide is járt középiskolába, a Krúdy Gyula Gimnázium biológia–kémia szakos diákja volt. Már akkor eldöntötte, hogy az orvostudományok felé szeretne fordulni – édesanyja pszichiáter, édesapja pedig mikrobiológus volt –, ezért is került aztán Budapestre, a Semmelweis egyetemre. Pszichiáternek készült, depressziókutatásban is részt vett, viszont rájött, hogy nagyon hiányzik számára a manualitás és az, hogy a saját kezével is gyógyítsa a betegeket. Másfél év után ezért fájó szívvel úgy döntött, hogy szakmát vált, és azóta sebészként dolgozik, jelenleg szakorvosjelölt a Jahn Ferenc Dél-pesti Centrumkórházban.

– Amikor pszichiátriáról sebészetre váltottam, meglepetten tapasztaltam, mennyire korlátozott a kommunikáció a betegekkel, annak ellenére, hogy óriási igényük lenne erre. Ez pedig azért is problémás, hiszen lehet, hogy az orvosnak ez már a századik, ezredik vakbélmûtétje, de a betegnek az elsõ. Nem várhatjuk el tõle azt, hogy mindennel tisztában legyen – magyarázta a videóblog ötletének elõzményeit a fiatal orvos, aki hozzátette, orvosként alapvetõ kötelességük, hogy tájékoztassák a betegeket, ha ugyanis õk nem adják meg nekik a szükséges információt, akkor a páciensek könnyen lehet, hogy nem hiteles forrásból tájékozódnak majd, ami aztán további problémákat szülhet.

Volt, aki hidrogén-peroxiddal kezelte magát

– Több videót is készítettem már koronavírus témában – amit a védõoltásokról tudni kell; 10 tévhit a koronavírusról; influenza vagy koronavírus –, amelyek közül a tévhitekkel foglalkozó a legnagyobb nézettséget érte el. Ez egyébként egy dinamikusan változó problémakör. A járvány elején még az volt a fõ kérdés, hogy létezik-e egyáltalán a koronavírus. Aztán, ahogy egyre több lett a beteg, és elhitték az emberek, akkor következtek a praktikák. Volt, aki határozottan hitt benne, hogy ha ecettel gargalizál, akkor azzal megöli a szájában lévõ koronavírust, de olyannal is találkoztam, aki hidrogén-peroxid oldatot ivott, holott ez egy szörnyen maró hatású, sejtkárosító anyag.

„Még mindig nem hisznek a vírusban”

– Ahogy haladt elõre a járvány, mindenki komolyabban vette, a tévhitek kezdtek elülni, de megjelentek a szkeptikus hangok, akik kétségbe vonták a koronavírus jelenlétét. Nagyon rossz érzés ezt egészségügyi dolgozóként megélni, mert én nap mint nap bemegyek a kórházba, próbálom megmenteni a megfertõzött beteg emberek életét, ott vagyok, dolgozok, hazajövök, megnyitom a Facebookot és azt olvasom, hogy ez nem is létezik, ez az egész kitaláció. Ezzel az én és az összes kolléga munkáját kétségbe vonják a szkeptikusok, ami nagyon rossz érzés.

Tucatnyi összeesküvés-elmélet

– Most az oltásokkal kapcsolatban jelenik meg egyre több összeesküvés-elmélet. Hallottam olyat, hogy minket, orvosokat vízzel oltanak, a többiek pedig olyan oltóanyagot kapnak, ami tulajdonképpen meddõségi vakcina, és mikrochipet ültetnek beléjük. A tévhitet úgy lehet elpusztítani, ha hiteles tájékoztatással, mindenki számára érthetõ módon megcáfoljuk õket és ezáltal nevetség tárgyává válnak. A chipekkel is így lett, de sajnos jön helyette más, mint például az, hogy minket, orvosokat lefizettek, hogy ezt beadjuk. Sok az összeesküvés-elmélet, pedig itt korántsem kísérleti vakcinákról van szó. A gyógyszergyártás az egyik legszigorúbban engedélyezett kutatási és engedélyezési forma a világon, itt ha a beteg elesik, összetöri magát, még azt is ki kell vizsgálni, nem a gyógyszertõl van-e egyensúlyzavara. Ezért készítettem videót a védõoltásokról is, hiszen úgy vélem, ha megfelelõ információval látjuk el a laikusokat, akkor a szkepticizmus könnyen áthidalható. Végiggondolják, hogy mi nem bántani, hanem megvédeni akarjuk õket egy potenciálisan halálos betegségtõl.

András jelenleg 12 órában dolgozik, felváltva éjszaka vagy nappal. Azt mondja, legfõbb célja, hogy jó sebész váljon belõle, de nagyon szeretne a betegedukációban is részt venni, hogy a betegekkel való kommunikáció jobb és hatékonyabb legyen.

– Amit nagyon nagy problémának látok, az egészségügyi edukáció, az informálás. Nem várhatjuk el a betegektõl, hogy hirtelen tudjanak dönteni egy egész életüket befolyásoló egészségügyi kérdésben. Viszont, ha hiteles és számukra is könnyen érthetõ információval látjuk el õket, akkor azzal nagyon sokat lehet segíteni – hangsúlyozta.

Dr. Kulja András videóblogja a Fonendoszkóp nevet viselõ csatornán érhetõ el a YouTube-on.