A „hazafi” ezzel a kitüntetéssel – 34 társával együtt – tiszteletbeli tagságot kapott a városi képviselő-testületben. 1888-ban Kossuth díszpolgári címét egy díszoklevél kiállításával erősítettek meg, amit a részére el is küldtek. 1869-ben a nyíregyházi Polgári Olvasóegylet választotta tiszteletbeli elnökévé Kossuthot.

Az 1889. március 15-ei ünnepségen Bencs László városi tanácsnok azt indítványozta az egybegyűlt polgárság nevében, hogy Kossuth nevével létesítsenek egy 1000 forintos emlékalapítványt az Evangélikus Főgimnázium magyar történelemben legkiválóbb nyolcadik osztályos növendéke számára. Még ebben az évben, levélben keresték fel a Turinban élő Kossuthot, amelyben tájékoztatták az alapítvány céljáról és kérték, hogy engedélyezze nevének felvételét. Ma a gimnázium féltett kincse az a Kossuth beleegyezését adó válaszlevél, amely 1890. szeptember 30-án kelt. Az 1888-tól már nyolc évfolyammal működő egyházi gimnázium 1921-ben felvette Kossuth Lajos nevét. Az iskola 1936-ban hímzett díszzászlaján a névadó arcképe mellett a következő jelmondat olvasható: „Az egység: erő!”.

1882-ben, Kossuth születésének 80. évfordulója tiszteletére a város az akkor csatornázott és szépen kikövezett Orosz utcát az ott lakók beadványa alapján Kossuthról nevezte el: „határozatilag kimondatott, hogy az utca kezdetén és végén az új név láthatólag irattassék fel és ez által jelöltessék meg”. Ez volt az első olyan köztéri névadás városunkban, amellyel egy történelmi személynek állítottak emléket.
A vármegye megfestette Kossuth arcképét, azt 1897. május 3-án egy díszközgyűlés keretében leplezték le. Ábrányi Lajos festőművész alkotása ma is látható a közgyűlési teremben. „Mély tüzű kék szemek varázsa sugárzik a képről, az a varázs, amely egy nemzetet ébresztett fel, s szuggesztiójával ellenállhatatlanul vezetett az önállóság és szabadság nagy céljai felé”.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész