Ezen a pénteken és szombaton normál esetben tele lenne a Kossuth tér és környéke, hiszen minden évben május harmadik hetében rendezi meg az önkormányzat a „Városnapok” programsorozatot. Idén Nyíregyháza újratelepítésének 267. évfordulóját ünnepeljük, amire most a hagyományos keretek között a járványügyi rendelkezések miatt nincs lehetőség. Ám a városvezetés, csakúgy, mint március idusán, most is kifejezte tiszteletét, háláját, ezúttal a Városalapító atyák szobra előtt fejet hajtva – aki szeretne az emlékezés saját virágaival csatlakozni a közösség koszorújához, egyénileg megteheti.

A Nyíregyházi Televízió tudósításának elején látható felvételeket tavaly készítettük, a hagyományos városnapi programsorozat megtöltötte élettel a Kossuth teret és környékét. Az ezt követő felvételek pedig péntek délelőtt készültek.

Fejet hajtott a városvezetés a közösség nevében

A városvezetés, dr. Kovács Ferenc polgármester, Jászai Menyhért és dr. Ulrich Attila alpolgármesterek, valamint dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző koszorúval hajtott fejet a Városalapító atyák előtt. Ezen a hétvégén tartották volna ugyanis a rendezvényt, melynek elmaradhatatlan része a szobor előtti megemlékezés, ám a koronavírus-világjárvány miatti veszélyhelyzet intézkedései miatt ez nem volt lehetséges. Ezzel együtt, csakúgy, mint március 15-én, valamint áprilisban, városunk költője, Váci Mihály halálának jubileumán a városvezetők a közösség nevében is lerótták kegyeletüket.

Példaértékű összefogás Nyíregyházán

A polgármester a Nyíregyházi Televíziónak azt nyilatkozta, ezt az ünnepet mindig egyetértésben, közösségben tudjuk megtartani, s a legfontosabb, hogy a város együtt van.

– Rendkívüli joghelyzet, veszélyhelyzet van, de ilyenkor talán még jobban felerősödik az az összefogás, amit a városlakóktól, civil szervezetektől, a Nyíregyházán működő gazdasági vállalkozásoktól kapunk – ez egy országosan is példaértékű dolog.

„Szorgalom, kitartás, erő, közösségben gondolkodás”

– És fontos az is, hogy megemlékezzünk a városalapításunkról, elődeinkről, azokról a tirpákokról, akiket gróf Károlyi Ferenc betelepített a Petrikovics Jánossal kötött megállapodása alapján, akik elindították Nyíregyháza fejlődését. S mindig azt mondom, hogy az évszázadok során búvópatakként ez a várostörténet a legrosszabb időszakban is jelen volt. Azt remélem és szeretném hinni, hogy az utóbbi időben ez jobban felszínre is jött, az a szorgalom, kitartás, erő, közösségben gondolkodás, ami jellemezte mindig az elődeinket, 1753-tól napjainkig – fogalmazott dr. Kovács Ferenc.

Figyelemre méltó fejlődés két és fél század alatt

S hogy mi is történt 1753-ban? A török uralom és a Rákóczi szabadságharc idején elnéptelenedő település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért, amit egy pátenslevéllel erősített meg – ennek átadását örökíti meg a városháza melletti szobor, az eredeti iratot pedig rendszerint az ünnepség keretében lehet megcsodálni. A letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező evangélikus szlovák volt. Az újratelepített Nyíregyháza fejlődése mai szemmel nézve is figyelemre méltó: 1786-ban már mezőváros, majd pénzen megváltotta magát földesuraitól, és 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye.

Jubilál az iserlohni és szatmárnémeti kapcsolat

Ma az ország hetedik legnagyobb városa, a turisztikában is érzékelhető jelentős testvér- és partnervárosi kapcsolatrendszerrel, ám a közös ünneplés lehetőségét is későbbre tolta a járványidőszak.

– Az idén Iserlohn 30 éves testvérvárosi kapcsolatát tartottuk volna, az elmúlt évben Németországban hagyományosan megtartottuk, most lett volna a nyíregyházi ünnepség. Ezen kívül a Szatmárnémetivel való testvérvárosi kapcsolatunk jubilál, ott 20 éves évfordulónk van. Ezeket most – megírtuk levélben – átprogramoztuk, reméljük, hogy szeptemberben, a Tirpák Fesztiválon el tudnak jönni, és ha nem is a városnapon, de tudjuk pótolni az együttlétet – fejezte ki reményét dr. Kovács Ferenc polgármester.

Egyénileg bárki megteheti

Mindehhez természetesen a még érvényben lévő, rendezvényekre vonatkozó korlátozások enyhítése szükséges, ami szorosan összefügg a járványügyi veszélyhelyzettel. Addig is, a Városháza Sajtószolgálat jelezte a pénteki közleményében, hogy aki szeretné leróni tiszteletét a városalapítók előtt, egyénileg megteheti azt, mint ahogyan városunk vezetői is éltek ezzel a lehetőséggel. De reméljük, hogy jövőre, a 268. évfordulón hasonlóan színes és pezsgésről tanúskodó felvételeket tudunk készíteni, mint tettük azt tavaly, a 266.-on.