A rendszerint kánikulai napokat követő óriási zuhék napokig adnak témát a médiának (a közösséginek is), amikor elárasztják a képek, videók a netet, mint az eső a városokat. A jelenség természetesen nem nyíregyházi: a híradók tele vannak külföldi (részben nyugat-európai, amerikai...) felvételekkel, de Zalaegerszegen nemrég „vízividámpark” lett átmenetileg egy nagyáruház parkolójából, s Debrecenből is bőségesen jött panasz. Nekünk persze az fáj, amiben mi járunk bokáig, ezért több szakértőtől rákérdeztünk: miért van így és mit lehet egyáltalán tenni – az időjárás „ellen”?

Az önkormányzat tulajdonában nagyjából 250 kilométernyi zárt csapadékcsatorna van, valamint több mint 5000 tisztítóakna, 6500 víznyelő, 24 átemelő, 2 záportározó, s közel 400 szikkasztókút. E jelentős számú műtárgy üzemeltetését a NYÍRVV Nonprofit Kft. végzi, beleértve a folyamatos tisztítást, iszaptalanítást, karbantartást, esetleges javítást, helyreállítást

– sorolta kérdésünkre Dicső Péter.

Nagyobb csövek?

A fő elvezető-hálózatok a ’70-es, ’80-as években épültek, eleve kisebb infrastruktúrára, de nem csak ez a probléma. Múlt péntektől vasárnapig például több hétnek megfelelő csapadék esett le, ezt a borzasztó mennyiséget egyszerre lehetetlen levezetni. Persze sok hozzá nem értő most azt mondja, építsünk nagyobb csöveket. De jó tudni, hogy egyszerűen nincsen hely rá, másrészt horribilis összegbe kerülne, harmadrészt az ilyen jelentős felhőszakadásokat az sem tudná azonnal megoldani

– fogalmazott a Városüzemeltető cég út- és közterület-kezelési csoportvezetője.

Késleltetett levezetés

Dicső Péter hozzátette:

Az ilyen egyszerre érkező, jelentős adagot csak késleltetve tudja elnyelni a rendszer, mondhatni „várakozó állásponton” van a víz, s amint ürülnek a csatornák, akkor tud elfolyni. Ha a mostani esetet nézzük, hétfőre már csak nyomai voltak a felhőszakadás-sorozatnak. De tény, hogy az elmúlt évek rengeteg fejlesztése ellenére vannak neuralgikus pontok, a Sóstói út vagy a Kossuth utca, de az is igaz, hogy néhol, ahol az eső alatt/után szinte „csónakázni” lehet, egy-két órán belül hűlt helye a víznek.

Betemetett nyílt elvezetők

Kevesen tudják azt is, hogy a lakosságnak is van (lehetne) teendője az ügyben. A zárt rendszerek mellett ugyanis vannak nyílt elvezetők is szerte a városban, az egyszerűség kedvéért árkoknak is nevezhetjük ezeket...

Érvényben van egy helyi rendelet, mely szerint azon tulajdonosok, akik előtt nyílt árok van, kötelesek azt tisztán tartani. Ezzel szemben sokszor azzal találkozunk, hogy éppen ellenkezőleg: betemetik az árkokat. Onnan tudjuk, hogy reklamálnak, befolyik hozzájuk a víz – az általuk eltüntetett vízelvezetőn. Ez is gátló tényező

– jelezte példaként Dicső Péter.

A csapadékvíz áldás is lehet, ha hasznosítjuk 

Egy-egy jelentősebb zápor, zivatar sokaknak okoz bosszúságot – nemcsak a közlekedőknek, hanem a lakástulajdonosoknak is. Pedig szakértők szerint mi magunk is tehetünk akár a megelőzésért, akár a hasznosításért, ami pedig az utakon percekig hömpölygő áradatot illeti: sajnos, a probléma nem egyedi, és nem is friss, a világháló tele van hasonló képekkel az ország más részeiről is.

A csapadékvizek helyben tartása, a lefolyás idejének csökkentése, a záportározás és a hasznosítás, ezek a vízgazdálkodási keretterv alapelvei, melyet egyre inkább meg kellene valósítani a gyakorlatban

– ezt már Bartha Miklós teszi hozzá.

Csapadékvizes stratégia

A vízépítő mérnök, tervező emlékeztetett a 2010-2011 fordulójának nagy belvizes időszakára, s arra, hogy a kénytelenség szülte gyors és sikeres beavatkozások után a fentebb vázolt szemléletnek megfelelő tervet dolgoztak ki dr. Kovács Ferenc polgármester kérésére egész Nyíregyháza számára, aminek a város javuló pénzügyi helyzetéből következően el is kezdődött a megvalósítása (ld. keretes írásunkat). Szerinte, ha ezen szisztematikusan végighaladunk, csökkenthetjük a klímaváltozás miatt megnövekedett vízlefolyás káros hatásait.

Hirtelen jön sok, nem elosztva

Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a csapadék keletkezési körülményei folyamatosan romlanak. A leeső vízmennyiség évente körülbelül 600 mm Nyíregyházán, az országos átlagnak megfelelő. Viszont ez nincs elosztva „normálisan”, hanem rövid idő alatt nagy mennyiségek esnek le, ez a csapadékvíz-elvezetés rákfenéje. Egy hónapig semmi, majd egy hét, vagy rövidebb idő alatt szinte 2 hónapnak megfelelő mennyiség jön le. Így sajnos nem tud úgy hasznosulni sem, hiszen egyszerűen lefolyik, nem bírják a csatornák, tározók.

Ekkora víznél a nagy is kicsi

Persze egyszerűbb azt mondani, hogy helyezzünk el nagyobb csöveket, csakhogy ez szinte kivitelezhetetlen mindenhol és semmi esetre sem az igazi megoldás. A csőméretek jók, nem is lehet felbővíteni, az esztendő négyötödében ráadásul fölösleges, nagyon nagy víznél pedig  az 1000-es átmérőjű is kevés. Szerintünk a burkolt felületet nem kell mindenáron növelni. Mondok egy példát. Egy nagyáruház parkolójában legyen 800 parkoló, ami 800x25 négyzetméter szilárd felület, és a közöttük lévő másfélszer-másfélszeres „faveremben” kellene elmenni, lehetőleg azonnal a víznek... Az elv pedig egyszerű: szivárogjon vissza a földbe, ott a helye.

Meg kell fogni, ahol keletkezik

A jövő az, és nemcsak itt, Nyíregyházán, hanem mindenhol, hogy a keletkezés helyén kell megfogni a vizet. Mondok egy másik példát. Leesik az eső egy kisebb utcán. Ha nem vezetné ki mindenki a közútra, akár csak pár percre „visszatartaná”, akkor nem folyna le olyan hamar, hiszen kisebb lenne a terhelés. Arról nem is beszélve, hogy mennyi előnye lenne a tulajdonos számára a víz visszatartásának a locsolás terén. Magyarországon átlagos években 600 mm csapadék hull minden egyes négyzetméterre. Ez átszámolva 600 liter vizet jelent négyzetméterenként. A kertünk minden négyzetméterén átlagosan 520 mm vizet használnak fel a rajta élő növények a tenyészidőszakon belül, vagyis a természetes, őshonos növényzet vízigénye és az éves csapadék egyensúlyban lenne. Segítsünk nekik a szűkös hónapokban a csapadékvízből! Egyébként mostanában egyre gyakoribbak az olyan tervezések, ahol a javaslatunkra a burkolt részek csökkentését kérik, így egyre több zöldfelületet rakunk be, ahol el tud szivárogni a csapadék.

Vízgyűjtőkkel a Lónyaiba

Bartha Miklós, mint a városi stratégia kidolgozója hozzátette: 2013-tól kezdődően indult nagyobb lépésekkel a csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése. A városvezetéssel közösen állították fel a sorrendet. Ennek keretében történt például a Bujtos mellett haladó, úgynevezett „városi 1. számú vízgyűjtő” rekonstrukciója, kiburkolása, lefolyási paramétereinek megnövelése, az átereszek kapacitásának bővítése, akkor készült záportározó. Mint mondta, a belső körútról jövő hálózat is ide megy be, tehát szinte az egész belváros vize, majd az Igricébe, aztán tovább a VIII-as főfolyásba, így jut el a Lónyai főcsatornába.

Világszerte probléma

Ami pedig a múlt hozadéka: Nyíregyházán még mindig van jó pár kilométernyi régi, falazott, a századelőn készült csatorna, melynek a rendbe tétele további feladat – például a Szabadság tér környékén. Bartha Miklós szerint az újonnan készültek jók, s van 4-5 olyan főgerinccsatorna, aminek a folyamatos karbantartásával, mosatásával, homokmentesítésével sok mindent el lehet érni, és a további fejlesztések is tervezettek. Például a Színház utca térségére is van elképzelés, de sok minden forrás- és pályázatfüggő, s egy részterületet igen, de az egész településre kiterjedő, mindent tökéletesen kezelő megoldás sehol nem lesz, ami azonnal felszívja a hirtelen érkező nagy mennyiségű égi áldást.

Nem tudunk mit kezdeni ezekkel a nagy vizekkel, mint ahogy a világon sehol. Vannak kifejezetten problémás helyek, de attól függ, hová csap az esőcella, van, amikor a piac, van, amikor a Bujtos környéke ázik el. Én például a Tesco mögött lakom, amennyit az Igrice mocsár be tud fogadni egyszerre, annyi folyik le hirtelen, de mindig gondot okoz a nagy esőzés – és fog is, elnézve a klíma változását.

Szennyvízzel is keveredhet

Komoly problémákat és lakossági panaszokat okoz, hogy az útburkolatokon „lefolyásra várakozó” csapadékvíz megtalálja az utat a zárt szennyvízcsatornákba is, részint a köz- vagy magánterületen létesített rejtett összeköttetés – például a múlt századelőn épült falazott csatornák – révén, illetve a szennyvízcsatorna-fedlapok kiemelő nyílásain keresztül

– folytatja a kérdés elemzését egy másik szemszögből Mészáros József.

A Nyírségvíz Zrt. csatornázási ágazatának műszaki vezetője azt mondja, a lokálisan mélyen fekvő területeken az összegyűlt nagy mennyiségű csapadékvizet más megoldás híján az ott élők a szennyvízcsatorna tisztító nyílásait felemelve egyszerűen belevezetik a csatornába, ami egy másik, mélyebben fekvő területen kiáramlik, de már szennyvízzel keveredve.

A szennyvízelvezető rendszer Nyíregyházán úgynevezett elválasztott rendszerű, tehát csak a csapadék nélküli szennyvíz elvezetésére van kialakítva, a beáramló csapadékvizet a csatorna és az átemelő szivattyúk nem képesek elszállítani.  Komolyabb problémák ilyenkor a térszint alatt, pincékben, szuterénekben kialakított, és a szennyvízelvezető csatornába gravitációsan bekötött helyiségeknél jelentkeznek elöntés formájában. A károk megelőzhetők, ha a térszint alatti helyiségek szennyvizeit saját zárt szennyvízátemelővel juttatják a tulajdonosok a csatornába. Nem véletlen, hogy rengeteg bejelentés érkezik egy-egy jelentősebb felhőszakadás alkalmával, de ezek többségét lehetne orvosolni, amit az érintetteknek jelzünk is, hátha ezen a csatornán is felfigyelnek rá

– tette hozzá a szakember.

Önkormányzati fejlesztések a nagyobb áteresztőképességért

A fentebb vázolt stratégia mentén ezek valósultak meg sikeres önkormányzati projektek keretében, illetve vannak előkészületben, a városháza pályázatok és projektmenedzsment referatúrájának tájékoztatása szerint:

Az ÉAOP-5.1.2/D2-11-2011-0064 azonosítószámú „Nyíregyháza Megyei Jogú Város belterületi csapadékvíz-rendszerének fejlesztése” tárgyú projekt több mint 300 millió forintos összköltségvetéséből a projekt keretében megvalósult beavatkozások az alábbiak voltak:

► A város fő befogadójának, a Városi I. csatornának a mederbővítése az Igrice befogadótól az Ibolya utcáig;

► a Városi I. csatorna mederbővítésének szakaszán a Bujtosi Parkban található gyalogos áteresz és teherbejáró áteresz kapacitásbővítésére egy gyalogos fahíd, illetve egy keretelemes áteresz építése;

► a Városi I. csatorna visszaduzzasztásának csökkentése érdekében a befogadó Igrice csatornán a Család utcai áteresz átépítése,

► a Városi I. csatorna Család utca alatti szakaszán található STOP-SHOP melletti áteresz átépítése;

► az Igrice csatornán a sóstói városrészben található áteresz, a Berenát utcai áteresz átépítése.

A TOP 6.3.3-15 projekt keretében megvalósult:

► 2016-ban a Malomkert (II. ütem) a Szántó Kovács János utcai parkoló területén földalatti záportározók létesítése és a Tüzér utca csapadékhálózatának rekonstrukciója.

► 2017-ben az Alma, Vércse, Lujza, valamint a Tünde utca csapadékhálózatának rekonstrukciója.

A projekt keretein belül akkora mértékű megtakarítás keletkezett, hogy 2018-ban elkészülhetett a Virágfürt utca csapadékvíz-elvezetése, az utca mélypontján egy átemelővel.

Előkészületben van az Alma utca csapadékhálózati rekonstrukciójának folytatása a Málna és a Rezeda utca közötti szakaszon, valamint a Kökény utca 75. szám mellett átemelő létesítése és a Kökény utca 115. szám mellett záportározó létesítése.