15 milliárd forint pluszforrást kapott Nyíregyháza az ipari park bővítése érdekében szükséges előkészítési feladatokra, valamint másfél milliárd forint további keretösszeget a foglalkoztatási paktumra, mely már 1700 fő számára nyújtott segítséget a munkaerő-piaci elhelyezkedésben – derült ki Nyíregyháza februári közgyűlésén. A képviselő-testület a csütörtöki ülésén számos előterjesztést, valamint pályázati programot is elfogadott.

A két közgyűlés közötti események kisfilmes ismertetésével kezdődött a közös munka a februári közgyűlésen, melyet dr. Kovács Ferenc polgármester szóban is kiegészített. Elmondta, újabb támogatások érkeznek Nyíregyházára, melyek a munkahelyteremtés és a foglalkoztatottság bővülését segíti.

„A kormány döntésének köszönhetően, a nyíregyházi ipari park bővítése érdekében szükséges előkészítési feladatokra további 15 milliárd forint összegű támogatásban részesül az önkormányzatunk. Korábban 5 milliárd 230 millió forint támogatást kaptunk a kormánytól két részletben, a cél az, hogy munkahelyteremtő beruházások indulhassanak, és a legfőbb cél, hogy az itt tanuló fiatalok a jövőjüket itt tudják tervezni, melyhez a munkahely elengedhetetlen. Újabb jó hírt is szeretnék megosztani, a foglalkoztatási paktum 1,5 milliárd forint pluszforráshoz jutott, egy kormánydöntés alapján, amely tegnap jelent meg. A paktumban több mint 2 milliárd forinttal indultunk, azt felhasználtuk, tavaly kaptunk 300 millió pluszforrást, ennek a fele már felhasználásra került, és jön ez a plusz 1,5 milliárd, az a cél, hogy segítsük a munkanélküliek elhelyezkedését. Eddig már több mint 1700 ilyen döntés született az irányító csoportban.”

Dr. Kovács Ferenc polgármester hozzátette, különösen fontos, hogy a mai viszonyok között ilyen pénzügyi támogatásokkal is rendelkezik az önkormányzat, azokra a célokra, amelyeket kitűztek a városlakók és a város fejlesztése érdekében.

Ezt követően a két közgyűlés közötti eseményekhez szólt hozzá Babosi György ellenzéki képviselő. A politikus a császárszállási ingatlantulajdonosokhoz érkezett építményadó megfizetéséről szóló felszólítást kifogásolta. Elmondta, nem érti, miért kell építményadót fizetniük a nyaralóövezetekben található ingatlanok után.

„Itt gazdasági tevékenységet folytató ember nincsen. Hétvégi házak vannak, 50-60 éve épült házak vannak, és ma reggel hívott fel az egyik érintett, aki kapott egy viszontválaszt erre, ami közel 10 oldalas, egy picit kioktató stílusban, és én ezért gondoltam, hogy felszólalok ez ügyben. 60-70 emberről feltételezni, hogy ott gazdasági tevékenységet folytat, holott nem is szabadna hétvégi üdülőházas területeken ilyet folytatni, ez nem egy jó gyakorlat szerintem, és őszintén, nem azért mondom, mert érintett vagyok én is ebben az ügyben.”

A képviselő számára dr. Kása Brigitta aljegyző adta meg a választ, aki elmondta, a helyi lakosok számos mulasztást követtek el akkor, amikor szabálytalanul alakították ki életvitelszerűen használt otthonaikat, és a jogszabályi kereteket megkerülve nem minősíttették át az ingatlanjaikat.

„Császárszállás valóban üdülőövezet. Amennyiben ezek az ingatlanok át lettek volna minősítve üdülővé, úgy a mostani szabályok szerint is mentesek lennének az adó alól. A tulajdonosok az ingatlanokért felelősséggel tartoznak. Ilyen felelősség az átminősítés is. A polgármesterhez írt petíció, amelyet 13 fő írt alá, és arról szól, hogy az itt élők, akik fel lettek szólítva, életvitelszerűen élnek ezen a területen. Ez azt jelenti, hogy az egykoron 30 négyzetméteres épületeket átalakították, szabálytalanul, hatósági engedélyek nélkül a többsége. Ezt megvizsgálta a főépítész osztály, és azt tapasztalta, hogy az emberek többsége vagy túlépítkezett vagy ráépítkezett ezekre az ingatlanokra, nem minősíttették át üdülővé ezeket az ingatlanokat, hanem a jogszabályokat átlépve tették meg ezeket, mert úgy gondolták, hogy ezeken a területeken szeretnének élni.”

Az aljegyző kitért arra is, hogy zárt kertben a jogszabály csak gazdasági épület bejegyzést tett lehetővé az építésekkor, 2016 decemberéig azonban mindenkinek lehetősége volt arra, hogy kivonja a mezőgazdasági művelés alól ezeket a területeket, amelyet bár többen megtettek, de az átminősítés további lépései már elmaradtak, ezért most adókötelezettséggel kell szembenézniük a helyi ingatlantulajdonosoknak.

A két közgyűlés között történt eseményekhez Halkóné dr. Rudolf Éva, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője is hozzászólt. Beszédében a két közgyűlés közötti eseményeket bemutató kisfilmben is megjelent Atlétikai Centrum átadását egészítette ki azzal, hogy ezen a hétvégén országos fedettpályás atlétikai bajnokság lesz a centrumban, amely Budapesten kívül még más vidéki városban nem volt, és amelyen a Nyíregyházi Sportcentrum felnőtt atlétái is részt vesznek.

„Óriási jelentőséggel bír az Atlétikai Centrum és a bajnokság is. Ez a létesítmény nemcsak a versenyek és az utánpótlás helyszíne lesz, hanem a szabadidősportok helyszínéül is szolgál, a Mozdulj Nyíregyháza! programjai már szerepeltek is ezen a helyszínen. Nagyon fontos, hogy a városlakók számára is nyitva áll ingyenesen a kinti futópálya, és csütörtökönként a belső pálya is.”

A két közgyűlés közötti eseményekhez Mussó László Fidesz-KDNP-s képviselő is hozzászólt. Beszédében méltatta, hogy bár 1989 óta ígérték a város korábbi vezetői a nagykörút bezárását, az sosem történt meg, most azonban végre már a munkálatok is megkezdődnek.

„Eltelt azóta negyven év, amikor a körút mai szakasza elkészült, én a húszas éveimben jártam. Nem gondoltam volna, hogy nyugdíjasként tudok majd körbemenni Nyíregyházán, a nagykörúton. De 2010-et követően a mai városvezetés tett arról, hogy végül is ez a nagykörút bezáródhasson. Elindultak a tervezési munkák, területszerzés, a kormányzattal való egyeztetések, a forrás biztosítása, és bízunk benne, hogy 2024 első negyedévére körbe tudunk menni a nagykörúton, és közlekedésbiztonsági szempontból egy sokkal biztonságosabb és dinamikus közlekedés mehet majd körbe Nyíregyházán, a nagykörúton.”

Az ellenzéki Jeszenszki András kifogásolta Mussó László hozzászólásában, hogy kizárólag a baloldali városvezetéseket említette meg, miközben az elmúlt negyven évben volt példa a nem szocialista városvezetésre is.

„Ha 40 évet áttekintünk, akkor próbáljunk meg nemcsak balra húzni, ezt nem tudom, mi okozhatta, mert érdemes lenne azt is megemlíteni ’89-től kezdve, hogy 1990-től ’94-ig volt egy fideszes önkormányzat Nyíregyházán, vagy talán érdemes lenne azt is megemlíteni, hogy már ’98-tól 2002-ig volt egy fideszes kormányzat, és arról már csak nem is beszélve, hogy annak az adott területnek, amelynek ön a képviselőjét említette, bizony-bizony itt, a teremben ülve fideszes képviselője is volt, nem egy ciklusban.”

Tormássi Géza Fidesz-KDNP-s képviselő a megvalósuló beruházás részleteit ismertette a képviselőkkel.

„Ez a körút délnyugati része, 1,2 km hosszan a jelenlegi kétszer egysávos út kétszer kétsávos lesz. Megépül egy 60 méter széles híd az Érpatak fölött, 5 közlekedési csomópont lesz kialakítva, ezek szintbeli csomópontok, jelzőlámpás csomópontok lesznek, ezen kívül megépül egy járda, illetve kerékpárút is.”

A közgyűlés ezt követően elfogadott egy előterjesztést az Ószőlő utca – Tas utca és Etel köz járdaburkolatainak felújításáról szóló pályázatról, melynek keretében egy több mint 55 millió forintos, 50%-os támogatási forrásból megvalósuló fejlesztés készülhetne el az érintett szakaszokon.
Ezután döntöttek egy együttműködési szándéknyilatkozat elfogadásáról az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft.-vel., mely egy TOP-os pályázat támogatói döntés alapján az bruttó 88 millió forint 100%-os támogatási intenzitású, vissza nem térítendő támogatási összeg felhasználására jogosult. Ebből Nyíregyháza csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztését valósítaná meg a 2021–2027. közötti programozási időszakban.

Az ezt követő napirendi pont megszavazásával a képviselők elfogadtak egy benyújtandó pályázati programot, mely másfél millió forintos támogatást nyújtana a Sóstói Múzeumfalu területén lévő kisdobronyi református templom állagmegóvására irányuló szakmai dokumentáció készítésére.

A képviselők több önkormányzati rendelet módosításáról is döntöttek. Többek között a szociális rászorultságtól függő és a rászorultságtól függetlenül nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátási formákról szóló egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendeletről, majd a város háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői körzeteiről és háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról szóló rendelet módosításáról, ezt követően pedig elfogadták a Szociális és Egészségügyi Alapból biztosított pályázati támogatások pénzügyi elszámolására vonatkozó előterjesztést is.

A közgyűlés több óvoda és a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ intézményvezetői pályázatának meghirdetéséről is elfogadott előterjesztést.

Az előző években kialakult gyakorlatnak megfelelően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2022-ben is biztosítja a lehetőséget a nyári napközis táborokra. Ez tavaly 8 turnusban összesen 1627 gyermek táboroztatását jelentette. A táborok megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges forrás a költségvetésben tervezetten, elkülönítetten a 2022-es évre is rendelkezésre áll, melyet a közgyűlés a januári ülésén fogadott el. A lebonyolítással ismét a NYÍRVV városüzemeltetőt bízták meg.

A nyílt ülésszak végén a képviselő-testület elfogadta Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2022. évi közbeszerzési tervét, valamint döntöttek a költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról is.