Krúdy Gyula születésének 143. évfordulójára emlékeztek az író szülővárosában, Nyíregyházán. Rövid életének ellenére is rendkívül termékeny szerző volt, több mint hatvan regényt és háromezer elbeszélést írt. A szabolcsi megyeszékhelyen számtalan helyen őrzik emlékét.

A Szent István utcán, Krúdy Gyula szülőházánál kezdődött a megemlékezés péntek délelőtt Nyíregyházán. A város büszkesége, az ország egyik legjelentősebb irodalmi alakja, a modern magyar prózaírás kiváló mestere volt Krúdy Gyula. Emléke végigkíséri a szabolcsi megyeszékhelyet, szobrok, táblák és a műveiben említett helyszínek árulkodnak róla, hogy az író itt született és szerette Nyíregyházát.

Koszorúzás az alma maternél

Bár életrajzi művet nem írt Krúdy, de műveiben számos utalást jegyzett le saját életére vonatkozóan, illetve Nyíregyháza is nagy hangsúlyt kapott írásaiban, ezen keresztül ismerheti meg az olvasó, hogy milyen volt a századforduló idején a település. A megemlékezés Krúdy Gyula egykori iskolájánál, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumnál folytatódott, ahol az önkormányzat és a kulturális intézmények is elhelyezték a koszorúikat.

Kamaratárlat és magánélet

A Jósa András Múzeumban egy kamaratárlat is nyílt Krúdy emlékére. Az intézmény saját tárgyait mutatja be a közönségnek, többek között az író műveinek első kiadását, illetve egykori üres pénztárcáját is. Ez annak is köszönhető, hogy bár írónak kiváló volt, családapaként nem állt mindig helyt. Alkotásai érdekében sokszor elköltözött feleségétől és három gyermekétől, elhanyagolta családját.

„Az a pletyka járja róla, hogy ezekben a hotelekben, ahol ő töltötte az idejét és tulajdonképpen lakott, menekült a család elől, éjfél után kezdett írogatni és a pletyka szerint 5 liter bor után jött meg az ihlet. Kiszabta magának azt a penzumot, hogy ő legalább annyit ír mindennap mint Jókai Mór, ez azt jelentette, hogy 16 oldalt meg kellett írni” – mesélte dr. Dámné dr. Rácz Magdolna, a Jósa András Múzeum irodalomtörténész muzeológusa.

Amikor befutott író lett, a honoráriumának nagy részét bűntudatból hazaküldte családjának, de ez egy idő után elmaradt, mert inkább lóversenyre, kártyázásra és nőkre költötte keresetét – tette hozzá az irodalomtörténész. Második családjával is hasonló volt a helyzet, erről Krúdy Gyula lánya, Zsuzsanna írt.

Emlékezés a Bessenyei téren

A Bessenyei téren, a Krúdy-szobornál a mostani Krúdy Gyula Gimnázium diákjai egy műsor keretében emlékeztek az íróra, majd itt virágokat helyeztek el születésének 143. évfordulója alkalmából. Itt mondott ünnepi beszédet Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere:

„Krúdy Gyulára, városunk szülöttjére méltán lehetünk büszkék, emléke becses a nyíregyháziak előtt. Erről tanúskodik többek között a róla elnevezett városházi díszterem, a gimnázium, a mozi, a színház kamaraterme és lehetne folytatni a sort, és emlékeztet minket rá a hazatérés szobor is. Azt gondolom, hogy ha Nyíregyházára látogat vendég, akkor ezt a teret, ezt a miliőt egyre büszkébben mutatjuk meg neki” – hangzott el a köszöntőben.

Szindbád a városban

Krúdy Gyula legjelentősebb művei a Szindbád novellák, az íróra emlékezve nemrégiben egy különleges színháztörténeti múzeum is nyílt a Nyíregyházi Belvárosi Kulturális Negyedben.

Az író rendkívül termékeny szerző volt, életműve több mint hatvan regényt és háromezer elbeszélést, ezernél is több cikket, karcolatot, valamint négy színművet is tartalmaz.