Az Európai Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság Marie Curie Akciócsoportja kezdeményezésére és támogatásával 2005-ben indított program, melyhez 2006-ban hazánk is csatlakozott. E szeptember végi rendezvény szórakoztató, ugyanakkor tudományos jellegű, mely igyekszik felkelteni a célközönség – a felső tagozatos általános iskolások és középiskolások – érdeklődését. A Nyíregyházi Egyetemen is valamennyi intézet és tudományág szervezett bemutatót pénteken.

A Kutatók Éjszakája legfontosabb célja, hogy a legújabb eredményeket népszerűsítse és vonzóvá tegye a tudományt a fiatalok számára. A Nyíregyházi Egyetemen szervezett ismeretterjesztő előadások most is közérthető módon mutatták be a bennünket körülvevő világot, annak változásait, a tudomány hasznát. Mikroszkópos és lézeres kísérletek, agrárbemutatók, repüléstechnika és környezetbarát gyártástechnológia, sporttudomány és informatika is szerepelt a témák között. Az intézmény Tudományos Tanácsának elnöke maga is kutató, mezőgazdasággal kapcsolatos témája szerint azt keresi, hogyan lehet a talajnövényrendszerben az úgynevezett mérgező elemeket növényekkel megfogni, hogy azok ne ártsanak nekünk.

„Próbáljuk bemutatni azt a sokszínű, sokfajta kutatást a fizikától a kémián át a biológiáig, sőt az élelmiszer- és mezőgazdasági tudományokig, amit művelünk. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a természettudományok iránt az érdeklődést felkeltsük. Nem lehet ezt elég korán kezdeni. Ha visszagondolok, én is tizenegynéhány évesen, – az édesapám volt kémia-biológia szakos tanár, és bent öntögette a kémcsöveket, elkezdtünk kémiával foglalkozni. Egy kicsit robbantgattunk is, ugye a kémcsőbe egy kis hidrogén is került, és így lett belőlem kutató ember.” - fogalmazott prof. Dr. habil Simon László, a Nyíregyházi Egyetem egyetemi tanára.

Hatalmas örömöt és erőt ad a tudomány- mondta Simon László, aki köré mára már egy kis kutatócsoport is alakult. Hasonlóképp vélekedik akKreatív fizika előadója is, aki kutató fizikus létére népszerűsíti a tudományt. Tudja, hogy hazánkban kevés a tanár és a mérnök is, így sokféle fórumon igyekszik a diákok érdeklődését felkelteni. De kérdésünkre sorolta a fizika legújabb kutatási eredményeit is.

„Például anyagtudományokkal, új anyagokat fejlesztenek, orvosi protézis anyagokat, akár a fogászatban, akár csípő és egyéb protézisek. Ezek anyagai, amiket újfajta technikákkal építenek be a szerevezetbe, vagy manapság nagy divat – elég sok éve már – a 3 dimenziós nyomtatás. Sok iskolában is van ilyen. Az egyszerűek műanyag szálból építenek 3 dimenziós testeket, de vannak ultraibolya fényre kötő műgyanta, és vannak olyan nyomtatók, amelyek fémporból építetenek testeket, lézerfénnyel megvilágítva.” - számolt be a legújabb kutatásokról Dr. Beszeda Imre, a Nyíregyházi Egyetem tanára.

A közlekedésben és a borászatban, a háztartásban és az egészségügyben, vagy akár a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban is használt fizikai jelenségek érdekességeit demonstrálták az érdeklődő közönség előtt. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara, illetve nyíregyházi középiskolák is szerveztek előadásokat a napokban.