A Nyíregyházi Egyetem valamennyi épületében tartották a Kutatók Éjszakája programjait pénteken. Több tucat előadást és bemutatót, kísérletet láthattak az érdeklődők a természettudomány és műszaki, bölcsész- vagy gazdaságtudományok köréből, miközben népzenész és néptáncos koncertek, vagy sportos szűrések zajlottak a fitt élet jegyében.

Zavarba ejtően gazdag volt a Nyíregyházi Egyetem péntek délutáni-esti kínálata. Szó volt a liofilizálásról, volt kémiai és fizikai kísérletbemutató, melybe bekapcsolódott a régészet. Programoztak ipari berendezéseket. Ékírást olvastak, megjelentek az influenszerek, vágós és pattogós tánchagyományt ismertettek a hozzáértők. Voltak matematikai kvízkérdések, szóba jött az újjászületés és a túlvilág, a pszichografológia. A legyezőnyelv, mint a titkos kommunikáció eszköze volt a nyelvész előadásának témája.

„Ugye, ez a nonverbális kommunikáció eszköze, arra szolgált, hogy egykoron egymással megismerkedhessenek a fiatalok, és ennek a legyezőnyelvnek, minden mozdulatnak, illetve a legyező használatának volt funkciója, jelentéssel. Például, ha az összezárt legyezővel a szívére mutatott a hölgy, azt mondta ezzel, hogy meghalnék, ha elhagynál. Vagy, ha az arca elé tette a legyezőt, azt jelentette, hogy kövess. Ha az összezárt legyezőt az ujjbegyével érintette meg, az azt jelentette, hogy beszélnünk kell. Ha a nyitott legyezőt a szívére, majd a szájára érintette, azt jelentette, hogy szeretlek” – fogalmazott dr. habil. Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója.

Igazi, valóságos tudományos kísérletek folynak a Nyíregyházi Egyetem Agrár és Molekuláris Kutatóintézetében. A klímaváltozás miatt ma már hazánkban is termeszthető az édesburgonya. Ennek innovatív, ipari felhasználását készítik elő az intézetben. Azt már tudják, hogy mind a fehér, mind a narancs, mind a lila húsú édesburgonyának értékesebb a beltartalmi értéke, mint a hagyományos burgonyának. A komplex felhasználás vizsgálat kapcsán készételt állítottak elő, melynek ipari hasznosítása egyelőre nem ismert.

„Nemcsak leveket, sűrítményeket fejlesztettünk, és probiotikus levet az édesburgonyából, hanem szárítottuk és kekszet állítottunk elő. A légyártásnak van egy érdekessége, hogy kinyerjük a növényi anyag levét, és visszamarad a rostja. Ezt a rostot is megszárítottuk, és ezzel a rosttal gazdagítottuk a kekszeket. Most a Kutatók Éjszakájára megsütöttük, és kóstolásra, próbatermékként kínáljuk” – mesélt intézeti munkájáról Tarekné Tilistyák Judit tudományos munkatárs.

Többet és bővebbet a Szieszta pénteki műsorában hallhatnak a Kutatók Éjszakája pénteki programjáról. Arról, hogy milyen a Titanic film Kate Winslet és Leonardo DiCaprio nélkül, vagy arról, milyen kísérletek folynak a kapszaicinnel, a csípős paprika termesztése kapcsán.