Küzdelem a lelkekért - Kiállítás és előadás a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatásai alapján
Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években. Ez a címe annak a vándorkiállításnak, mely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészeinek munkája nyomán érkezett a Nyíregyházi Egyetemre november 16-án. Az esemény a tudomány ünnepe hetének programjához kapcsolódik.
2014-ben kilenc évre kapott megbízatást az országgyűléstől a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, melyet 2023-ban újabb kilenc évre hosszabbítottak meg. Az alaptörvényben szerepel, hogy a bizottság feladata az 1945 utáni időszak kutatása, az ismeretterjesztés, melynek egyik terméke az a vándorkiállítás, mely Nagykállóból érkezett a Nyíregyházi Egyetemre.
A Kádár-korszak alatti elnyomás
Az egyházi ifjúsági közösségeknek a hosszú 60-as években való történetéről szól, hogy miképp korlátozta a pártállam a lelkiismeret – és vallásszabadságot, miközben azt hirdette, hogy Magyarországon egy jól működő egyházpolitikai helyzet van és mindenki gyakorolhatja saját hitét. Ez a kiállítás azt mutatja be, miképp korlátozták - akár titkosszolgálati bomlasztásos módszerekkel - a Kádár - rendszer idején, hogy az egyházi ifjúsági közösségekben bizalmatlanság keletkezzen egymással szemben
- nyilatkozta Dr. Erdős Kristóf, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos főmunkatársa.
A megnyitón az egyetem rektora a kiállítás alcímére reagált. Az egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években - ezt az időszakot állította párhuzamba saját ifjúságával. 1958-1973-ig tartottak azok a bizonyos hatvanas évek, melyek a korszakot jellemezték. Szabolcs megye, Szeged, majd budapesti diákéveinek emlékei jelentek meg a kiállítás tematikájában. A több mint ezeréves Magyarország és a kereszténység, az oktatás, a lelkek vezetése e hosszú múlt alatt szorosan összeforrt.
Az 56 utáni időszakban - nem történészként, műszaki háttérrel, nagyon avatatlanul tudok ezekről a dolgokról beszélni, de én benne éltem, tehát annyival hitelesebb az én megszólalásom, akár a középiskolás éveimre, akár a Budapesten eltöltött egyetemi éveimre visszagondolok - egy nagyon erős nyomás volt mindig a hatalom részéről, hogy az agyak fölötti uralmat át kell venni, és ki kell törölni a múltat. Az itt jelenlévők, a ti számotokra ezért nagyon fontos megismerni ezt az eszmerendszert, eszközrendszert, hogyan próbálta a tradicionális kulturális örökségünket deformálni, ne adj’ Isten elijeszteni azokat, akik a közösségek oszlopaként megpróbálták a jövő generációt elindítani a küzdelmes életúton
- fogalmazott köszöntőjében a Nyíregyházi Egyetem rektora, Dr. Szabó György.
Az elmúlt héten indult a tudomány ünnepe programsorozat a Nyíregyházi Egyetemen. Ez a kiállítás a Történettudományi és Filozófiai Intézet első eseménye. A Magyar Történelmi Társulat vármegyei tagozatával közösen szervezte a kiállítást és előadást a felsőoktatási intézmény.
Nagyon fontos megmutatni, fontos beszélni a Kádár- korszak egyházpolitikájáról, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel dolgozott az egyházakkal szemben. Ugye itt a Rákosi - érának a nyíltan és durván egyházellenes, az egyházat üldöző időszakát követően -
tájékoztatott a szervezők nevében Dr. Zsoldos Ildikó, a Nyíregyházi Egyetem intézetigazgatója.
Minőségileg persze különböző a két időszak – folytatta a történész. A konszolidációs szakaszban, 1958 táján megpróbáltak valamilyen kompromisszumot kötni, hirdették a vallásszabadságot, mégis másodrendű állampolgárként kezelték azokat, akik hitüket vállalták és gyakorolták
– zárta gondolatait az intézetigazgató, a Magyar Történelmi Társulat vármegyei tagozatának elnöke.
A Bizottság feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, valamint a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében együttműködés az ügyészséggel. A sokak által félmúltnak nevezett időszakkal foglalkoznak a Nemzeti Emlékezet Bizottság történészei. A levéltári kutatások mellett meg kell szólítani a korszak résztvevőit, és az oral history interjúival lesz teljes a közelmúlt történelmének rajza, megértése.
