Lássuk a medvét?
A korábbi évszázadokban az embereknek sokkal többet jelentett még a föld, az adott évi termés minősége, hiszen a gazdák többségének ez a mindennapi kenyeret jelentette, így számos hiedelem látott napvilágot, mely igyekezett az adott év későbbi időjárását megjósolni.A népi hagyomány szerint, a téli álmot alvó medvék ezen a napon hagyják el először barlangjukat. Úgy tartják, ha ilyenkor szép idő van, és a medve meglátja az árnyékát, visszatér a barlangjába, mert a tél még sokáig elhúzódik. Ha viszont az idő borús, és a mackó nem látja az árnyékát, akkor kint marad. Ilyenkor arra számíthatunk, hogy hamarosan beköszönt a tavasz.
A téli álom az emlősfajoknál szükségszerű alkalmazkodás volt az évszakváltás okozta táplálékhiány miatt; a szűkös, élelemben szegény időszak átvészelésére az állatok a táplálék gazdag időszakban, komoly zsírtartalékot halmoznak föl, majd testük működését "energiatakarékos üzemmódra" állítják. (Pl: A medvék a téli álom alatt testsúlyuk akár 40 százalékát is elveszíthetik.)
A medvék téli álma némiképp eltér a többi emlősfajétól: a különféle rágcsálókkal – pelékkel, ürgékkel, sünökkel – és a denevérekkel ellentétben, amelyek a normális 37-39 Celsius-fokos testhőmérsékletről 1-9 Celsius-fokra váltanak, a medvék álma nem jár hibernálódással. Testük nem hűl le drasztikusan, szívverésük, lélegzetvételük azonban nagy mértékben lelassul, miközben szinte minden testi tevékenységük zavartalanul működik tovább. Egyetlen életfunkciójuk szünetel: a táplálkozás.
Állatparkunk medvéi Petya és Rozi, a tartós havazás előtt decemberben kezdték meg téli álmukat a saját maguk ásta 3m széles 1 m magas üregben, s a néphagyománynak fittyet hányva ma sem bújtak elő barlangjukból, így idén a jóslásuk is elmaradt. Egy másik népi időjóslás szerint, ha február 2-án énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni.
Mivel Nyíregyházán az idő borús – tehát a barnamedvék nem látnák meg az árnyékukat – s pacsirta dalt sem hallunk, igen bizakodóak vagyunk a tavasz közeledtét illetően.
Sóstó Zoo
