A Krúdyval indult és Móricz Zsigmonddal folytatódott irodalmi konferenciák sorába tartozik az a Ratkó Józsefre emlékező délelőtt is, melyet pénteken rendeztek a Móricz Zsigmond könyvtárban. Ratkó verseléséről, 56-os kapcsolatáról, az Antigoné drámáról, műfordítói munkásságáról vagy Istenhez való kapcsolatáról.

„Én személyesen nem voltam kapcsolatban Ratkó Józseffel, csak messziről, a verseiből ismertem őt. Úgy tűnik – újraolvasva a verseit – egyre inkább személyes ismerősömmé válik azzal az életművel, amely immár a magyar irodalom elidegeníthetetlen része.”

Így kezdte köszöntőjét Karádi Zsolt főiskolai tanár, irodalomtörténész, de a könyvtár kamaratermében legtöbben olyanok ültek, akiknek személyes kapcsolatuk volt Ratkó Józseffel. Tanárok, irodalomtörténészek és pl. az a Csikos Sándor színművész is, aki egykoron a költő baráti társaságába tartozott és sok-sok Ratkó-verset, -drámarészletet mondott tévében, rádióban, színházban, eseményeken, akár temetőben is. És ott volt Bugya István tiszadobi tanár, költő, aki gyerekkorától jó barátja volt Ratkónak.

„Százféle, ezerféle tanulsága van, de mindenekelőtt a ratkói gondolkodás, az értelem, a mindig mindent a logika, a gondolkodás lépcsőjével, mondhatnám iskolájával fejtett meg, és minden kérdésre azzal adott választ, ami ráció. Az indulat, az érzelem, az is ebből a logikából következik, sőt a ratkói hűség is ebből következik. Na, ezt kellene továbbadni” – mesélte Bugya István költő, Ratkó József barátja.

A Móricz Zsigmond könyvtár igazgatóhelyettese, nagykállói ember lévén érzett elhivatottságot a Ratkó-életművel kapcsolatos kutatásokhoz. A költő életműve a magyarság számára örök életmű, aki ezzel foglalkozik, csak gazdagodni tud általa – fogalmazott ő, aki ezt a mostani évfordulós megemlékezést is megszervezte.

Dr. Babosi László Ratkó-kutató: „Lassan több mint 20 éve foglalkozom Ratkó életművével. Összegyűjtöttem a folyóiratokban megjelent írásait, kéziratokban maradt írásait. A családdal együtt elkészítettük Ratkó József életművének az összkiadását három kötetben, a versek, drámák-drámafordítások és a prózák kötetet. Készítettem róla egy átfogó életrajzi bibliográfiát és a doktori disszertációmat is róla írtam, ami tavaly jelent meg a Magyar Napló Kiadó jóvoltából.”

Ez a konferencia kicsit előrébb lépett az ügyben, hogy tudatosítani kell hozzáértőkkel, de nemcsak irodalmárokkal, hanem széles körben is a ratkói műveltséget. És széles körből meríthető az emléke is, hiszen nagyszerű művészek, tudósok voltak a barátai és ők sok mindent mondhatnának el róla, aminek nem szabad veszendőbe menni. Ha nincs emlékezet, eltűnik az ember – fogalmazott Bugya István.