A mai Luther utcának is több elnevezése ismert. Elõször a csabai betelepülõkrõl nevezték el, majd Debreceni utca volt a neve. 1900-ban az evangélikus elemi iskoláról Iskola utcára keresztelték, majd 1910-ben Lutherrõl nevezték el. 1945 után az utca is, akárcsak a tér elõbb Malinovszkij nevét viselte, majd Felszabadulás útja volt. A rendszerváltozást követõen újra Luther a névadó, ahogyan errõl az utca elején található, 2003-ban leleplezett névtábla is tanúskodik Luther bronzba öntött arcképével, Németh Erika szobrászmûvész alkotásával (képünkön).
Ha az utcákon maradunk, akkor említésre méltó a nagytemplom közelében felépített és Lutherrõl elnevezett ház. Az evangélikus egyház vezetõsége 1927 decemberében jelezte a városnak, hogy saját telkein emeletes bérházat kíván építeni. December 27-én Nagy Elek városi fõmérnök az engedély megadását javasolta a képviselõ-testületnek. 1928. március 6-án bontási engedélyt kértek a telek épületeire, majd Kotsis Iván mûegyetemi tanár tervei szerint és Adorján János helyi építész vezetésével elkezdõdött az építkezés. A ház példás gyorsasággal elkészült, hiszen még ez év október 25-én kérték a várostól a lakhatási engedélyt, és az elsõ lakók már november elsején be is költöztek. Ebben az épületben rendezte be püspöki hivatalát Geduly Henrik.
Napjainkban a Luther-ház mellett az Iskola utcai kollégium is õrzi a nagy reformátor nevét.

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)