Kölcsey Himnusza méltó arra, hogy a költemény befejezésének napján emlékezzünk ezeréves örökségünk, a magyar kultúra kimagasló értékeire. Így vélekedtek XX. századi művészek és gondolkodók. Az nemcsak legenda, hogy az 1989 óta ünnepelt jeles nap éppen a nyíregyházi Hazafias Népfront Luther utcai épületéből került a hazai közélet figyelmének középpontjába, és lett nemcsak magyar, de nemzetközi esemény is.

1823. január 22., Cseke. A dátum és a helyszín nemzeti imádságunk, a Himnusz születését jelöli. Kölcsey lírája a magyar nemzet magaslati pontja, amelyben morál, vallás és költészet fantasztikus egységben mutatkozik meg. A gondolat a Móricz Zsigmond könyvtár péntek délelőtti online eseményén is elhangzik. Az előadó Karádi Zsolt irodalomtörténész, aki a naphoz kötődő gondolatokat és írásokat tanulmányozott a reformkortól napjainkig, Kossuthtól kortárs írók, költők, irodalomtörténészek munkájára hivatkozva.

 „Az összegzés első motívumaként Vörösmartyt emlegethetjük, aki 1844. szeptember elején azt írta egy epigrammájában, hogy „Meg ne ijedjetek, a hazaföldnek szíve dobog fel: Kölcsey sírjától keble örökre sebes.” Illetve Eötvös József beszédéből idézhetek, aki a fiatalokhoz szól, amikor azt mondja, hogy: „Nézzetek Kölcseyre, nézzétek fáradhatatlan szorgalmát, le nem győzhető állhatatosságát, s tanuljatok reményleni, tűrni s fáradni, mint ő.” A passzus végén azt mondja a fiatalokhoz szólva, hogy értetek élt. De Szerb Antalt is idézhetném, aki Kölcsey éteri költészetéről beszélt, egészen napjainkig, amikor Cs. Varga tanár úr a Himnusznak az ars sacra felőli értelmezésében és a morális teljességében elmélyülve emlegeti azt, hogy Kölcsey Himnusza a magyar nemzet magaslati pontja, amelyben morál, vallás és költészet, erkölcsiség, fantasztikus egységben mutatkozik meg” – fogalmazott a könyvtári rendezvény előadója, dr. Karádi Zsolt irodalomtörténész.

Kölcsey alakja a magyar irodalomban, ez a címe a könyvtár YouTube-csatornáján január 22-én délelőtt fél 10-kor kezdődő előadásnak, melyet kvízjáték követ.

A Jósa András Múzeum szintén az online felületein ünnepli a Magyar Kultúra Napját. Pénteken reggel 8 órától a Jósa András Múzeum közösségi oldalán óránként posztolják Nyíregyházához és a megyéhez kötődő emblematikus személyeknek, kiállításban nem látható ritka kincshez, szerzeményhez, eseményhez kapcsolható tudósítását és fotóját.

„Kölcsey egy gyönyörű úrvacsorai asztalt adományozott Csekének, amikor hazaköltözött a birtokait kezelni, és valószínűleg ekkor csináltatta ezt az asztalt. Igaz, hogy már megkopott, Szatmárcsekén azonban látható még, de vajon, hogy mi a felirata, ezt majd elmeséljük a Magyar Kultúra Napján. És ha már Kölcsey, akkor a legnagyobb nyíregyházi, a Nyírség álmodója, Krúdy sem maradhat ki ebből a felsorolásból, méghozzá az Asszonyságok díja c. könyvét ajánljuk, amelyben ő saját, fordulatokkal és szerelmekkel átszőtt életét írja le, természetesen a tőle megszokott stílusban” – szólt a múzeumi ajánló Román Zoltánné múzeumpedagógustól.

A közgyűjtemény régészeti, néprajzi, történelmi, irodalmi és képzőművészeti ritkaságait mutatja be – köztük a Kállay Gyűjtemény e napra kifényesített kincsét, Vályi András Magyar Országnak leírása című háromkötetes munkáját az 1700-as évek végéről. A Kállay könyvtárnak ez a legrégebbi, magyar nyelven, Magyarországon kiadott kötete. Azoknak, akik pénteken napközben követni tudják a múzeumi óránkénti posztokat, kvízjátékot kínálnak, majd délután, a nap végére összegzésként elkészül a bejegyzéseket summázó online, lapozható kisokos is. Az irodalom, a zene és a tánc is szerepel a Vasutas Művelődési Ház Magyar Kultúra Napja alkalmára szervezett online eseményén, pénteken délelőtt 10 órától.