Azon, súlyos jogsértést elkövető webáruházakat, amelyek jogsértő magatartását a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság jogerősen megállapította, felkerülnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) égisze alatt működő Súlyos jogsértést elkövető webáruházak adatbázisába, azaz a feketelistára.

A fogyasztóvédelmi hatóság azt kéri, mindenki körültekintően tájékozódjon, mielőtt rendel. Ebben segít például az itt elérhető feketelista.

Mint arról korábban is írtunk, a webáruházak zömét Magyarországon a kis-és középvállalkozói (kkv) szektorba tartozó vállalkozások üzemeltetik, akik az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok 2017. februári változása miatt nem lehetnek teljesen nyugodtak.

Az elmúlt években megkezdődött gyakorlatot követve mind az e-kereskedelmi területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), mind pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is igyekszik növelni a fogyasztóvédelmi tudatosságot mind a vásárlói, mind a szolgáltatói oldalon. Ennek keretében a NAIH idén februárban egy részletes tájékoztatót tett közzé a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről. Az NFM pedig oktatási céllal létrehozott egy olyan minta-webáruházat, amely az online kereskedelemre vonatkozó leglényegesebb fogyasztóvédelmi szabályokat mutatja be, ezzel is elősegítve a tájékoztatást és az önkéntes jogkövetést. Ám a jogsértő webáruházak magas száma is azt mutatja, van még tenni való ezen a téren.

Jelentősen emelkedtek a bírságtételek

A webáruház-üzemeltetők a fogyasztóvédelmi jogszabályváltozásokkal is kénytelenek szembenézni idén. A fogyasztóvédelmi törvény 2017. január 1.-én hatályba lépett módosítása alapján a webshop üzemeltetők ismételt jogsértés esetén kétszázezer forinttól egészen az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén kétmilliárd forintig terjedő bírsággal sújthatók.

A kkv szektorba tartozó vállalkozások pedig ismételt jogsértés esetén a kétszázezer forintos minimumtól egészen kétmillió forintig bírságolhatóak.

Mindenki félelme: a feketelista

Kiemelt veszélye a feketelistának, hogy az azon szereplő vállalkozást a listáról a minisztérium csak két év után törli – de ismételt jogsértés esetén újabb két évre fennmarad a vállalkozás neve a szégyenfalon.

Ráadásul a lista részletesen azonosíthatóvá teszi a vállalkozást és szűrni lehet a tartalmát egyebek mellett a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére (például webáruház neve), és honlapjának címére is, amely még jobban erősíti a nyilvántartás hátrányos hatását a rajta lévő vállalkozásra nézve.

A nyilvántartásba bekerülő vállalkozás üzleti hírneve, illetve fogyasztói elismertsége ily módon olyan mértékben csorbulhat, amely a pénzbírságnál adott esetben sokkal jelentősebb kárt okozhat a vállalkozás számára, mivel hosszabb távon jelent súlyos versenyhátrányt a piacon.

Jó, ha ismerjük vásárlói jogainkat

Vásárlóként meggondolhatjuk magunkat és visszaléphetünk a vételtől az interneten rendelt termék átvétele után. Ugyanis a jogszabály alapján úgynevezett elállási jog (a termék visszaküldésének joga, visszaküldési garancia) illet meg bennünket internetes vásárlás esetén, és e jogot néhány kivételtől eltekintve minden esetben gyakorolhatjuk.

Mi az az elállási jog?

Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására és kipróbálására, továbbá, hogy kizárólag az eladó által egyoldalúan meghatározott információkra támaszkodhatunk a vásárlás előtt.

Határon átnyúló vásárlás

Ha az Európai Unió bármely tagállamából vásárolunk, az uniós jogharmonizáció eredményeképpen egységesen megillet minket az elállási jog. Lényeges tudni, hogy 2011-ben fogadták el a fogyasztók jogairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelvét, melynek egyik legjelentősebb újítása, hogy a korábban előírt hét

Bővebben a témáról az Európai Fogyasztói Központ (EKF) oldalán tájékozódhat.

hirado.hu