Az esős időjárás ellenére is több százan vettek részt a Sóstói Múzeumfalu Márton-napi rendezvényén. A hagyományoknak megfelelően libazsíros kenyérrel, újborral és különböző, libából készült ételekkel várták a vendégeket. A látogatók kipróbálhatták, hogy milyen lúdtollal írni, megkóstolhatták a kemencében sült finomságokat, valamint a táncház sem maradhatott el a skanzen évzáró nagy rendezvényén.

A szombat reggeli kapunyitás után folyamatosan érkeztek a vendégek a Sóstói Múzeumfalumba, a kicsit ködös, hűvös idő sem vette el a kedvüket a látogatóknak, akiket a bejáratánál libazsíros kenyérrel és újborral kínáltak.

„Szarvasról érkeztünk és már maga a hagyomány miatt is kíváncsiak voltunk a mai napra, nem jártunk még Nyíregyházán és itt sem ebben a gyönyörű skanzenben. Tiszteljük a hagyományokat és szerettük volna ezt az értéket megtekinteni” – nyilatkozta Oláh Tímea, aki egy egyesülettel érkezett a múzeumfaluba.

Libás ételek széles választéka

Töltött libanyak, libás töltött káposzta, libamell újboros párolt almával és az elmaradhatatlan libasült párolt lila káposztával és hagymás törtburgonyával – ez csak néhány étel, amivel várták a vendégeket a Magyar Népi Ízőrző Lovagrend tagjai.

„Körülbelül nyolc éve járunk ki, mert 10 éves a lovagrend, de libát innen vissza még nem vittünk, pedig az elmúlt öt napban olyan 5 mázsa liba körül dolgoztam fel” – nyilatkozta Konyári Sándor mesterszakács.

A vásárban a nyíregyháziak kedvencét, a lapcsánkát is megkóstolhatták a látogatók, amit ez alkalommal új köntösben kínáltak, libamáj raguval tálalták.

Programkavalkád a skanzenben

Márton-napon nem maradhat el a vásár sem, így a Múzeumfaluból sem hiányozhattak az árusok, a portákon pedig különböző bemutatók és foglalkozások várták a látogatókat, például a kovácsműhely is megnyitotta kapuit. Az ételek mellett a legszebb libákra is lehetett szavazni a látogatóknak, valamint egy játékra is hívták az érdeklődő vendégeket.

„A bejáratnál kaptunk Márton-napi kódfejtőt, voltak állomások, mindenhol végig kellett menni, a jeleket fel kellett írni és a helyes válaszokat bekarikázni és akkor kijött egy megfejtés, amiért cserébe kapunk valami ajándékot elvileg” – mesélték a látogatók.

Néptáncosok a színpadon

Az esős időjárás ellen sátrat állítottak a faluközpontban, itt lépett fel az Eszterlánc Északi Óvoda Kerekerdő Tagintézmény „Így tedd rá!” csoportja és a Szabolcs Néptáncegyüttes Aprókák Tánccsoportja. Több táncos produkció is várta a vendégeket, a Művészeti Szakgimnázium Táncművészeti Tagozatának néptáncos növendékei is színpadra léptek.

„Az a legfontosabb, hogy a gyerekek, az Önök gyermekei, a magyar népi hagyományokat, ennek az örökségét ápolják, így kerül majd nemzedékről nemzedékre átadódva például a Márton-napnak is a jelentősége” – mondta köszöntőjében Ágoston Ildikó, önkormányzati képviselő.

Márton-napi hagyományok

Csergető pásztorok a központban, kemencében sült finomságok és hordó készítés – program és látnivaló bőven akadt, így a vendégek megismerhették milyen lehetett egy igazi mulatság abban az időben, amikor a jeles napokat még bálokkal ünnepelték az emberek.

„Valaki, hogy ha a Sóstói Múzeumfaluba kilátogat, az mindig találkozik értékekkel és mindig találkozik azzal az ősi múltunkból, történelmünkből fakadó hagyományőrzéssel, ami úgy gondolom, hogy a közösségépítés szempontjából nagyon fontos. A Márton-nap mindig az utolsó ünnepi időszak volt a karácsonyi nagy böjt előtt és ilyenkor a lakomán és az italozáson volt a fő hangsúly, de mint a régi életnek, természetesen ennek is megvolt a rendje és a jelentősége” – mondta Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés.

Jó néhány hagyomány és népszokás fűződik Márton napjához, többek között ilyenkor kell bőven enni, hiszen a mondás úgy tartja, aki Márton-napján libát nem eszik, az egész éven át éhezik.

„Ez egy olyan termékenységvarázslás, bőségvarázslás, amit megtartottak az elődeink és fontosnak tartották, hogy ilyenkor nem disznót, nem tyúkot, hanem valóban libát egyenek. A csontjából jósolni is tudtak a téli időszakra, hogy hosszú vagy rövid, kemény vagy enyhe tél lesz. Ha barna volt a csont, akkor enyhe tél lesz, ha fehér és hosszú, akkor bizony kemény tél volt várható. Természetesen ilyenkor, ebben az időszakban a bor is terítékre került, ilyenkor kóstolták meg az újbort. A mi vidékünkön kevésbé van újbor, de új, finom pálinka az van és ilyenkor azt is érdemes megkóstolni. A múzeumfalu ezeket az élményeket, hagyományokat eleveníti fel” – nyilatkozta Baloghné Szűcs Zsuzsanna, Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

Az őszi hagyományokon túl az erre az időszakra jellemző munkálatokat is bemutatja a skanzen, ilyen például a kukorica morzsolás, de megismerhették a látogatók azt is, hogy az iskolában hogyan írtak lúdtollal. A nagy rendezvények ezzel véget értek idén a Sóstói Múzeumfaluban, de a skanzen még november végéig várja a vendégeket.