Máté éppen, hogy hazaért Rióból nyíregyházi otthonába, örömmel állt szerkesztõségi kérdéseink elé, bár mint kiderült, annyi élmény érte, amire talán nem egy, de öt telefonos interjú is kevés lenne.

– Ez a második olimpia volt, amin eddig részt vettem, így már tudtam, hogy mire számítsak. A verseny elõtt a külvilágokkal kapcsolatos dolgokat, meg a nagy felhajtást, ami zajlott az olimpiai faluban, kizártam, mert csak arra akartam koncentrálni, hogy minél jobban teljesítsek. Ez sikerült is, mert a verseny napján nem voltam ideges, befeszült, nem izgultam túl magam – kezdte a beszélgetést Máté, aki azt mondja, úgy érzi, a verseny nagyon jól sikerült. Mindent megtett, ami tõle tellett, és egyéni csúcsot gyalogolt.

FÉL PERC MÉG BENNE MARADT

– Nehéz volt a pálya, mert az óceánparton vezetett, ami így nem volt széltõl védett. Nagyon szûkek voltak a kanyarok is, ami azért jelentett nehézséget, mert 74-en indultunk és az elsõ pár körben, amikor még egybe volt a mezõny, a szûk kanyarokat egyszerûen nem tudta rendesen bevenni az ember, le kellett ilyenkor lassítani, aztán újra felgyorsulni és ez több körön keresztül nagyon fárasztó. Ment a helyezkedés, belül a lökdösõdés, rugdosódás, könyöklés. Tényleg próbáltam a legjobbamat nyújtani. Kicsit elégedetlen vagyok, mert volt két figyelmeztetésem, ezért az utolsó hat-hét kilométerben vissza kellett venni a tempóból, mert nem mertem kockáztatni. Utólag azt mondom, hogy egy fél perc még benne maradt a versenyben, ami helyezésben is sokat számít, legalább hat hellyel elõrébb tudtam volna végezni, de még nagyon sok nemzetközi versenyem lesz, olimpián is még biztos részt fogok venni, szóval lesz alkalom a jobbításra.

[REKLAM]

Máté nem volt egyedül a verseny alatt sem, hiszen barátnõje, családja és ismerõsei is szurkoltak neki a helyszínen.

– Nagyon örültem nekik, mert verseny közben magyar hangot hallani, a világ másik végén, az valami hihetetlen érzés. Amikor volt egy nehéz pillanatom verseny közben, õk mindig átsegítettek a szurkolásukkal. Az pedig külön öröm, hogy rajtuk kívül is találkoztam magyar szurkolókkal.

LÁTTA VERSENYEZNI HOSSZÚ KATINKÁT

Máté kihasználta a verseny elõtti napokat és folyamatosan edzett, méghozzá élsportolókkal és világsztárokkal együtt, ami, mint mondja, motiválta õt.

– A versenyig nem foglalkoztam semmivel, még a városba sem mentem be, csak az olimpiai faluban voltam. Utána viszont volt lehetõségem elmenni versenyekre, illetve megnézni Rio fõbb látványosságait. Láttam Hosszú Katinkát, és a kajakosokat versenyezni, de szurkoltam Pars Krisztiánnak is. A szurkolótáborommal elmentünk a Krisztus szoborhoz, voltunk fent a híres Cukorsüveg-hegyen, tettünk látogatást egy csendes-óceáni szigetcsoportnál és persze strandoltunk is a Copacabanán. Akkor már csak élveztem az olimpiát, jó volt, izgalom nélkül, felszabadultan szurkolni a többi magyarnak.

VÍZSUGÁR FOGADTA BUDAPESTEN

Máté az aranygéppel érkezett haza Rióból Budapestre. Azt mondta, fantasztikus volt a fogadtatás, vízsugár várta õket, majd rendõri felvezetéssel vitték el õket a Syma csarnokba, ahol ünnepélyesen is fogadták a magyar olimpiai versenyzõket.

[REKLAM]

– Az az út, amin most vagyunk az edzõmmel, úgy tûnik, nagyon jó. Türelmesnek kell lennem, mert ez olyan sportág, ahol inkább 30 év fölött érik el a versenyzõk csúcsformájukat. Az én esetemben ez a következõ, tokiói, valamint a 2024-es olimpiára esik.

Máté éppen, hogy hazaért Rióból, csütörtökön már elkezdett edzeni, hiszen szeptemberben még vár rá két verseny. Noha olimpiai aranyérmet nem sikerült szereznie, az ötkarikás játékokról egy karikával mégis sikerült hazaérnie: Rio de Janeiróban megkérte barátnõje kezét, aki igen-t mondott neki!

AZ OLIMPIAI FALU KÍVÜLRÕL SZÉP, DE...

– Az olimpiai falu kívülrõl nagyon szép volt, viszont belül eléggé beigazolódtak azok a hírek, amiket itthon lehetett hallani. Kívül tényleg úgy nézett ki, mint egy ötcsillagos szálloda, belül viszont elõfordult, hogy nem volt világítás, a mosdók néha eldugultak, néha nem volt meleg víz, az ablakok nem záródtak rendesen. Sok hiányosságot tapasztaltunk, és három hetet így eltölteni ott, nem volt kellemes, fõleg, hogy mindenki a legjobb formáját akarta hozni, de megoldottuk.

Bruszel Dóra