A római császárkor késői szakaszából, a IV.-V. századból származtatott leletegyüttes 14 darabja 68 és fél kiló, nagy tisztaságú ezüst, tálaló készlet, dísztál, mosdáshoz használt mély tál, hozzá kancsók, vödrök, egy amfora, illetve illatszeres tégelyek tárolására való doboz.

Kimagasló jelentőségű a Seuso-kincsnek az európai kultúrtörténetben való jelentősége.

– fogalmazott a megnyitón Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

A fennmaradt 10-12 nagyobb római, késő római ezüst kincs leletnek az egyik legnagyobb és legértékesebb együtteséről beszélünk. Úgy kell elképzelni, ha csak a súlyát tekintjük a kincseknek, akkor a harmadik helyen áll a meglévő leletek között. Ha az esztétikai megformálását, a kifinomultságát, az igényességét nézzük, akkor valószínű, hogy a legszebb.

A leletegyüttes alapvetően meghatározza a magyarság múltját, kulturális értékeit.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Szarka Lajos

Seuso gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő lehetett, és vélhetően császári szolgálatban állt, kinek kincseit valószínű, hogy háborúskodás elől rejtette el tulajdonosa.

Nagyon erősen jelzi – folytatta Varga Benedek –, hogy Magyarország milyen mélyen és milyen erősen kötődik Európához. Több ezer éves kincsekről beszélünk, több ezer éves leletegyüttesről, amely amikor keletkezett, azt is jelezte, hogy abban az időben Pannónia és a tágabb régió mennyire gazdag és kifinomult életet élő régiója volt a római birodalomnak.

A Seuso-kincseket az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. Nemzetközi nyomozás, műkincspiac, aukció, New York-i sajtótájékoztató is kapcsolódik a kincsek történetéhez, melyről a szakemberek szerint nem érdemes beszélni. Köszönet a magyar államnak azért, hogy visszavásárolta a leletegyüttest. A 13 milliárd forint közeli összeg csekélység ahhoz, amennyi ennek valós és eszmei értéke.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Szarka Lajos

Városunk polgármestere, Dr. Kovács Ferenc a megnyitón utalt arra, hogy Nyíregyháza megérdemli ezt a kiállítást, hiszen oly sok értékes ember teremt itt értéket, de ápoljuk is a kultúrát, s igyekszünk átadni a jövő nemzedéknek.

Kedd reggelig 14 150-en regisztráltak a Jósa András Múzeumban. Látogatóinak megyei vonatkozású régészeti leletekkel is kedveskednek a kiállítás kurátorai. A 150 éves intézmény mindent megtett azért, hogy mindenki eljusson a vándorkiállítás utolsó városába, a körülbelül 1500 éves kincseket megtekinteni.

A szomszéd megyékben is reklámoztuk a kiállítást.

– árulta el a Jósa András Múzeum igazgatója Dr. Rémiás Tibor.

Hajdú-Biharban, Szolnok megyében és határon túl is. Felvidéken, Kárpátalján és a Partium területén is. Óriási megtiszteltetés számunkra. Örülünk, hiszen már most 14 ezren regisztráltak a kiállítás megtekintésére. Jelzem azt, hogy amellett, hogy a Seuso-kincseket megtekintik, figyeljenek arra, hogy megyei vonatkozású kincseket is lehet nézni ugyanabból a századból, tehát a császárkor végéből.

A Jósa András Múzeumban április 15-ig látható a kiállítás, de szükséges az előzetes regisztráció, akárcsak a bemutatóhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Szarka Lajos

Nyíregyháza után újabb restaurálás következik, majd állandó kiállítás nyílik a Seuso-kincsekből a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Matyasovszki Edit