Megjelent a Népszámlálási atlasz - A vármegyéről és Nyíregyházáról is érdekes adatokat találhat
A KSH Népszámlálási atlasz című, most megjelent kiadványa a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek segítségével mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről.
Népszámlálási atlasz címmel jelent meg az elsősorban a 2022. évi cenzus eredményeit térképes formában bemutató KSH-kiadvány. A kötet nyolc témakörben (demográfia, oktatás, munkaerő és foglalkoztatottság, nemzetiség, vallás, egészség, család és háztartás, lakáshelyzet), több mint 160 oldalon, mintegy 140 szemléletes térkép és a hozzájuk fűzött magyarázatok segítségével mutatja be hazánk területi egységeinek vármegye-, járás- és településszintű jellemzőit, illetve azok változásait a korábbi népszámlálásokhoz képest.
Megtudhatjuk például, hogy az iskolázottság szintje tovább emelkedett: a 14 éves és annál idősebb lakosságnak 22 százaléka volt diplomás 2022-ben. Jelentősen javult a lakosság nyelvtudása is, a legelterjedtebb idegen nyelv az angol, a lakosság negyede beszéli, ami 53 százalékkal haladja meg a 2011-es értéket. A munkaerőpiacot elemző fejezetből kiderül, hogy a 2010 utáni évtizedben jelentősen bővült hazánkban a foglalkoztatottság, miközben megfeleződött a munkanélküliek száma, ugyanakkor a technológiai fejlődéssel átalakult a munkaerőpiaci kereslet is, és a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerű tevékenységek kerültek előtérbe, míg az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökkent. A hazai lakáskörülményeket illetően megtudhatjuk, hogy 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, több mint harmaduk 1960 és 1980 között épült.
1,2 millió lakásban volt klímaberendezés, 76 ezerben föld-levegő hőszivattyú, és közel 180 ezer lakás volt napelemmel felszerelve. A demográfiai folyamatokat bemutató fejezetből kitűnik, hogy a népesség természetes fogyásának mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb és Békésben a legnagyobb a két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban. A vándorlási folyamatok fő nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén népességmegtartó ereje bizonyult a leggyengébbnek.
A kiadvány digitális formátumban ingyenesen letölthető a KSH kiadványtárából, de térítés ellenében ugyanott könyvalakban is megrendelhető:
