Az átvétel kora reggel történik, a vizsgalapok nejlonba vannak csomagolva, minden iskolának az adott mennyiség. Ezeket a nejlonba csomagolt lapokat kibontani nem lehet, ahogy ezt a csomagokon egy írásos figyelmeztetés is jelzi: kizárólag az írásbeli érettségi megkezdése előtt fél órával lehet felbontani a csomagot.

– magyarázta Rósa Viktor.

Hozzátette: az átvételi elismervény aláírása után az igazgatók vagy megbízottjaik saját iskolájukba szállítják az érettségi feladatsorokat, ahol két tanú jelenlétében kibonthatják a csomagokat.

Meglepő eset

Az igazgató elmondta, három feladatsort gyártanak le minden érettségi tantárgyból, azonban csak az utolsó pillanatban döntik el azt, hogy melyik feladatsor kerül nyomtatásra és kiosztásra.

Véleménye szerint ezért is meglepő az, hogy a történelemérettségi esszétémái nyilvánosságra kerültek.

Mint ismert, május 8-án, a történelem írásbeli vizsga megkezdése után az Oktatási Hivatalhoz bejelentés érkezett arról, hogy egy közösségi oldal zárt csoportjában a középszintű történelemérettségi feladatsorának esszétémáit a vizsga kezdete előtt közzétehették. A hivatal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.

Rósa szerint példátlan eset az idei, sok diák úgy véli, igazságtalanság az, hogy valaki nyilvánosságra hozta az esszétémákat, hiszen ezzel felmerült az is, hogy az Oktatási Hivatal újraíratja a vizsgát. Erre azonban a hivatal közlése szerint nincs szükség.

Kónya Noémi, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium igazgatóhelyettese a közrádióban elmondta, a diákok számára komoly problémát okozhatott volna az, ha újra kell írni a történelemérettségit, hiszen legtöbbjük tudatosan, idejüket beosztva készülnek a megméretésekre, ezért megzavarhatta volna a felkészülést egy érettségi újraírása.

Mekkora súllyal bírnak az érettségi vizsgák?

Sok diákban merül fel a kérdés, hogy mennyire számít az érettségi, illetve mennyire méri a valós tudást. Veres Pál, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója a műsorban elmondta, véleménye szerint két részre lehet osztani a diákokat. Az egyik csoport az, amelyik nagyon komolyan veszi az érettségit, hiszen az az egyetemi továbbtanuláshoz rendkívül fontos lesz a pontszámok miatt, a másik csoport számára pedig az érettségi egy tanulási folyamat lezárását jelenti.

Hozzátette: azok, akik olyan egyetemre vagy szakra szeretnének bekerülni, ahol magasak a ponthatárok, elengedhetetlen, hogy jó érettségi eredményeket produkáljanak.

Különös tiltakozás

A napokban egyre több hazai online oldalon lehet olvasni arról is, hogy a diákok online petíció aláírásába kezdtek, ugyanis szerintük túlságosan nehéz volt a matematika írásbeli érettségi. A petíciót eddig körülbelül 35–40 ezer diák írta alá. A közrádióban felmerült a kérdés, hogy vajon tényleg ennyire nehéz feladatsort állítottak-e össze a tanárok.

Kónya Noémi elmondta, diákjaik nagy része azt jelezte vissza, hogy nem nehéz, hanem túl sok munkát és időt igénylő feladatokat kaptak a középszintű érettségi feladatsorban. Mint mondta, a feladatsor megoldására adott háromórás időt a diákok az utolsó percig kihasználták.

Veres Pál hozzátette, nagyon ritka, hogy a diákok körében ekkora felháborodást kelt egy feladatsor.

Véleménye szerint egyáltalán nem baj az, hogy a diákoknak ki kellett használniuk a rendelkezésre álló időt. Mint mondta, alapvetően egy gimnáziumi tanuló számára jól teljesíthető volt a feladatsor.

Hozzátette: a gyerekek teljesítménye rendkívül megosztó. Fontos ugyanakkor, hogy az érettségi vizsgának széles réteget kell mérnie. Az érettségit adó középiskolákba járók ezelőtt 30–35 évvel az adott populációból csak 40–45 százalékot tettek ki, ez a szám manapság 75–80 százalék. Az igazgató szerint tehát erősebbek a tiltakozó hangok, főként azoké, akiknek valóban nehezebben megy a matematika.

Forrás: hirado.hu