hirdetés
Lassan beköszönt az ősz, és nemcsak a hagyományos értelemben vett gólyák repülnek melegebb éghajlatra, hanem hamarosan az egyetemi gólyák is elfoglalhatják kiérdemelt helyüket az iskolapadban.
A sikeres felvételi eredmények az öröm mellett komoly dilemmát is jelentenek: hol fognak lakni azok a jövőbeli hallgatók, akik nem a szülővárosukban vagy ahhoz legalábbis a napi bejárást lehetővé tevő közelségben fognak tanulni? Négy, egyetemi tanulmányaikat ősztől megkezdő nyíregyházi fiatalt kérdeztünk a témában.
Albérlet vagy kollégium?
Az első és legfontosabb kérdés a legtöbb diák számára eldönteni, hogy albérletbe vagy kollégiumba szeretne-e beköltözni. A megkérdezetteknél ez fele-fele arányban eloszlott. A kollégista diákok, kérdésünkre, miszerint miért döntöttek a kollégium mellett, így válaszoltak:
– Több egyetemista ismerősöm is a kolit javasolta, mert szerintük ott zajlik az élet, és ismerkedés szempontjából sem hátrány. (Marci, 18)
– Amellett, hogy nem könnyű megtalálni a megfelelő albérletet, igazából nem volt kivel ilyen lakásba költözni. Egyedül pedig nem szeretnék lenni, szóval marad a koli. (Noémi, 18)
Nem könnyű feladat
Az albérletet választók dolga valamivel nehezebb, hiszen fel kell kutatniuk a legmegfelelőbb lakást: legyen kedvező árban, valamint elég tágas, közel az egyetemhez, és az sem hátrány, ha inkább fiatalok lakják a környéket, akik nem szólnak a hajnalig tartó házibulik miatt.
– Nem könnyű lakást keresni úgy, hogy alapvetően én Nyíregyházán élek, de Budapesten járok majd egyetemre: oda-vissza ingázni, hogy megnézzek egy lakást, amit nem is biztos, hogy kiveszek... (Regi, 18)
– A Facebook-csoportok, amelyekben felrakhatják a tulajdonosok a lakásokról a képeket és még árat is írnak mellé, megkönnyítik a dolgot. Persze ilyenkor az egész internet is tele van albérlethirdetésekkel, de ettől függetlenül nem könnyű megtalálni a tökéletes helyet. (Eszter, 18)
Mivel a felvételi után rendszerint megnő a kereslet az ingatlanok iránt, így az árak is jelentősen megemelkednek. Az általunk megkérdezettek véleményéből kiderült, hogy a diákok maximum limitje 130–150 ezer forint/lakás, amit az albérletre szeretnének szánni, ám az átlag lakbérek Budapesten már most 180–200 ezer forint körül alakulnak, így csak a szerencsésebbek tudnak kifogni jó állapotú és ideális árban lévő lakásokat. Ha valaki pénztárcakímélő megoldást keres, az választhat a garzonlakások közül, amelyeknek bérleti díja nem haladja meg a havi 50–80 ezer forintot, vagy esetleg a szobákat.
Ha sikerült megfelelő lakást találni, utána már csak azt kell eldönteni, hogy egyedül vagy lakótárssal költözzenek-e be. A legtöbb diák keres valakit maga mellé, hiszen nemcsak költséghatékonyabb osztozni a bérleti díjon és a rezsin, hanem egyúttal kevésbé ijesztő beleszokni az új környezetbe, és az együttélésből életre szóló barátságok is köttethetnek.
(Szerző: Pethő Kincsõ)