Minden fa iránti igény kielégíthető

Lezárult az idei szociális tűzifa program, még tart a maximált árú tűzifa program, folyamatosak a fakitermelések utáni erdőfelújítások – ezekről a témákról is nyilatkozott a Nyíregyházi Televíziónak Hidas Tibor. A NYÍRERDŐ Zrt. tavaly ősszel kinevezett, nyíregyházi kötődésű vezérigazgatója kiemelte: közjóléti tevékenységét is folytatja a két vármegyés érdekeltségű cég, melynek keretében filagóriák és játékvárak készülnek a szabolcsi megyeszékhelyen.

Lezárult az idei szociális tűzifa program, melynek keretében 44 ezer köbmétert adtak át az igények alapján az önkormányzatoknak. Ez Szabolcsban összesen 151 települést érintett – tájékoztatott Hidas Tibor. S hogy ennek a nagyságrendjét érzékeltesse, a tűzifasarang, vagyis a szokott rend szerint egymásra elhelyezve a standard méretű tüzelőanyagnak való, a nyíregyházitól a Debrecen tábláig érne... A kormányzat egyébként 2011-ben indította ezt a programot, a NYÍRERDŐ azóta vesz részt benne.

Minden igény kielégíthető

A maximált árú tűzifa program azonban jelenleg is tart – tette hozzá a vezérigazgató. – A kormányzati döntést követően a két vármegyében 118 ezer köbméterre érkezett igény eddig. Háztartásonként 10 köbmétert szolgálunk ki döntően keménylombos fákból, tehát akácból, tölgyből, kőrisből. Ebből 64 ezer már az igénylőknél van, augusztus közepéig pedig a többit is elvihetik, ugyanis a logisztikát a kérőknek kell megoldaniuk – akik úgy tűnik, már az idei vagy akár az azt követő fűtési szezonra tartalékolnak. Bár korábban is elláttuk a lakosságot, erre a rohamra nem lehettünk felkészülve, nem volt ennyi fa betárolva, így tény, hogy a hirtelen igénynövekedés miatt az elején néhány ezer köbméter más erdőgazdasá­goktól érkezett.

Van fa, nem kell pluszban vágni

Azóta kialakult a rendszer, most már saját termelésű fát kapnak, van olyan erős a NYÍRERDŐ, hogy tudja teljesíteni. Két megnyugtató tény: egyrészt, van elég fa. Másrészt nem kellett alkalmazni plusz vágás besorolást, illetve erdők nem tervezett levágását beiktatni. Most csak az időbeliség és a technológia jelent átmeneti korlátot, hiszen a fát le kell termelni, rakodóra tenni, ennek tervszerű folyamata van – sorolta a vezérigazgató.

Kitermelés után felújítás

Ami pedig a pótlást illeti: az mindig kevésbé látványos, mint a vágás, pedig a cég természetesen üzemtervek szerint gazdálkodik. – Kötelességünk a fakitermelés utáni felújítás akár magról, csemetéről, természetes úton vagy sarjról, ami 950–1000 hektárt jelent évente. Nálunk az az általános, hogy a kitermelés után azonnal megkezdjük a talajelő­ké­szítést, s egy-két éven belül igyekszünk pótolni a tervszerűen kivágottakat.

A tölgyesnek sem kedvez a klímaváltozás

Nagy gond azonban az időjárás. A tavalyi aszály miatt például sok helyen kellett pótolni, nemrégiben ez történt egy már hagyományos program keretében, mikor a városlakókat is bevontuk a folyamatba a Sóstói-erdőben. S ha már itt vagyunk gondolatban: kiemelten figyelünk rá, hogy a kocsányos tölgy legyen a felújítás fő fafaja, hiszen a néhai gyöngyvirágos tölgyesek maradványerdeje Nyíregyháza tüdeje. Ám a klímaváltozás és a globalizáció nem segíti az erdők fenntartását sem: a termőhelyi viszonyok változnak, süllyed a talajvíz szintje, az idős tölgyesek pusztulnak, ritkulnak az állományok. S egy új keletű probléma: megjelent az őshonos tölgyek megbetegítője, a csipkés poloska, melynek következményeként augusztusra elbarnulnak a leveleik. Ez is egy teendő, az erdészeti kutatás igyekszik megelőzni, vagy kezelni a problémákat – nyilatkozta a vezérigazgató.

Önkéntes faültetés

A térség „zöld tüdejéről” gondoskodhattak azok, akik részt vettek a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által ismét meghirdetett önkéntes faültetésen, melynek részeként az uralkodó fafaj, a kocsányos tölgy facsemetéit plántálhatták március végén a kijelölt 8 tized hektáros területen. Az erdészek biztosították számukra az eszközöket, a munkavédelmi felszerelést, s az ültetés pontos technikáját is megmutatták. A program célja a Sóstói-erdő megóvása mellett, hogy a lakosság megismerje az erdészek munkáját, akik legfőbb szakmai tevékenysége az erdők felújítása. Az erdészek évente 20–40 ezer csemetét ültetnek a Sóstói-erdőben, az erdőfelújítás számától függően. – A faültetés pillanatnyi, fél perces tevékenység, a következő 10–12 év a nehéz, természetesen profi szakembereket vonunk be az ápolási tevékenységbe. Amikor erdőjárók kérdezik tőlünk, mikor lesz az erdőfelújítás szép, mi mindig azt mondjuk, hogy ez már most is szép! Úgy, ahogy egy óvodás kisgyermek is. Azt szeretnénk, hogy itt, az erdei játszótér mellett, mint kis óvodás facsemetékre tekintsenek az erdőjárók, és hagyjunk nekik 10–20 évet, hogy megerősödhessenek – mondta a helyszínen szerkesztőségünknek Szoko­lovszki Géza megbízott erdészeti igazgató.

Újszülöttek erdeje

Hidas Tibor kiemelte, a kormányzati cél az, hogy az erdősültség mértéke elérje a 27%-ot Magyarországon. – Ehhez járul hozzá például az újszülöttek erdeje program. Minden gyermek után 10 fát ültetünk, ami éves átlagban 9, illetve 8 hektárt jelent Szabolcs, valamint Hajdú vármegyében. Nyíregyházához közel, az Ilonatanyán is van ebből az elgondolásból született 3 hektáros tölgyes. Sőt, saját kezdeményezésre Nyíregyháza önkormányzata is létrehozott már Újéletfa-ligeteket – itt az elv hasonló, ez esetben a családok ültetnek a város támogatásával.

Közjóléti tevékenység

A NYÍRERDŐ Zrt. folytatja az együttműködést Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával is – emelte ki a vezérigazgató. Ennek számos jele volt korábban: több játszótér eszközeinek felállítása fűződik a nevükhöz, 2019-ben ez zöldfelületi rendezés volt a polgármesteri fásítási programhoz kapcsolódva. Így akkor az örökösföldi kutyafuttató környékén, a Szántó Kovács János utcában, valamint a Krúdy utcában fasorokat telepítettek, s a Bujtosi Városliget kosárlabdapályája is nekik köszönhető. Közjóléti tevékenységük lényege, hogy visszaforgatják a fakitermelésből származó pénzt. – Idén két filagória és két játszóvár készül el. Előbbiek a Géza utcánál lévő kiserdőknél és a Törpe utcán, utóbbiak Oroson, az Élet utcán, valamint a Robinson dombnál, összesen 30 millió forintos ráfordítással – jelentette be.

Népszerű erdei iskolák

A vezérigazgató kiemelte, a NYÍRERDŐ Zrt. célja, hogy minél többen megismerjék az erdészek szakmai tevékenységét, az önkéntes programokkal pedig arra ösztönzik az erdőjárókat, hogy ha lehetőségük van rá, akkor a saját két kezükkel tegyenek a Sóstói-erdőért. Szeretnék, ha a következő generációk is minél inkább kötődnének az erdőkhöz. – Népszerű a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola, melynek programjain erdőpedagógusok mellett erdészek, erdőmérnökök is részt vesznek. A cél a tudatformálás, és az, hogy néhányan közülük majd legyenek erdészek, de főképpen mindannyian erdő- és természetszerető felnőttek, illetve arra vigyázó állampolgárok, akik után nem kell szemetet szedni...