– Mikor vált fontossá számodra az éneklés?

– Tizenkét évesen a nővérem által én is beiratkoztam a nyíregyházi Hang-Szín Musical és Színitanodába, ahol megtanulhattam a szóló tevékenységek mellett csapatban is dolgozni. Az éneklés mellett a táncra és a prózára is nagy hangsúlyt fektetett énektanárunk, dr. Bánhidiné Maróti Magdolna és ezáltal egy komplex képzést kaptunk. Meghatározó élmény volt számomra, hogy gyerekszereplőként játszhattam a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Valahol Európában, illetve My Fair Lady című musicaleiben.

SOKSZÍNŰ ELŐADÓ

– Tavaly bejutottál a IV. Országos Gregor József Énekverseny döntőjébe. Milyen érzés volt a siker?

– Azért kedves nekem ez a verseny, mert ez volt az első megmérettetés számomra, ami a komolyzenével foglalkozik. Nagyon sok könnyűzenei, illetve musicalversenyen volt szerencsém részt venni, és már szinte tudtam, hogy mi az elvárás, mit szeretnének látni. Ebbe az irányba viszont semmilyen tapasztalatom nem volt még, de szeretem a kihívásokat. Először nem hittem a szememnek, amikor megláttam, hogy bekerültem a legjobb 5 versenyző közé, hiszen egy nagyon erős mezőnynek voltam a tagja. A továbbjutás csak visszaigazolást adott arról, hogy igenis van helyem ebben a szakmában és tudtam valami olyat nyújtani az embereknek, ami szerethető.

– A nyíregyházi Back2Music formáció tagja vagy, ezek szerint csapatban is szeretsz zenélni. Melyik fellépésetek volt a legmaradandóbb számodra?

– Ez a történet még a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában kezdődött. (mosolyog) Osztálytársammal, a zongorán játszó Bacsi Dániellel rengeteget zenéltünk együtt, és mindig kerítettünk alkalmat arra, hogy a klasszikus műfajból egy kicsit átmenjünk a könnyűzene irányába. Mindketten többre vágytunk, így úgy döntöttünk, hogy alapítunk egy zenekart. Így jött képbe Buszlai János Johnny, a zenekarunk basszusgitárosa és Lőrinci Valentin Márk, a dobosunk. Fellépéseinken többnyire pop-jazz feldolgozásokat játszunk, de célunk, hogy minél több saját szerzeménnyel bővítsük repertoárunkat. A B2M zenekarral részt vettünk egy, az ORFK, BRFK, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által támogatott zenei táborban, ahol a bűnmegelőzési program keretein belül egy musical betétdalait írtuk meg. A másik legmaradandóbb fellépésünk pedig a tavaly Újfehértón megrendezett Múzeumok Éjszakáján való koncertünk volt, ahol helyi közönség előtt mutatkozhattunk be először.

A HOBBIJA A HIVATÁSA

– Hogyan készülsz egy nagyobb fellépésre vagy versenyre?

– Egy énekes-zenész számára elkerülhetetlen a folyamatos gyakorlás, amit én nem kemény, megerőltető munkának fogok fel, hanem szórakozásnak, mert számomra a hobbim a hivatásom. Egy versenyre való felkészülés sok mindentől függ: a dalok mennyiségétől, a megszabott zenei műfajtól, illetve a verseny jellegétől. A tapasztalataim alapján egy klasszikus énekzenei versenyre nehezebb és kötöttebb a felkészülés, míg a könnyedebb műfajban megmutatkozhat az énekes személyisége is.

A JÖVŐ ZENETANÁRA

– Jelenleg a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán folytatod tanulmányaidat. Hogyan tervezed a jövőt, egyszer talán viszont láthatunk zenetanárként Nyíregyházán?

– Sosem lehet tudni, hogy mit hoz számunkra a jövő. Mindenesetre az biztos, hogy ezt a szakmát egyszerre szeretném művelni és tanítani is, mert fontos számomra az, hogy majd a leendő énekes „tanoncoknak” átadhassam azt a tudást, élményt, tapasztalatot, amit szereztem és még szerezni fogok az életem során. Azt, hogy Magyarország területén hol, még nem tudom, de az is lehet, hogy egyszer visszatérek Nyíregyházára tanítani. (mosolyog)

Farkas Fanni

(Fotók: Cserkuti Erika)