Péntek délután az írásról tartott székfoglalót Csabai László, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület legújabb Móricz-díjasa. A Magvető Kiadónál mostanra már négy kötete jelent meg a Szindbád regényeknek. Az író tudja már az 5. könyv témáját is, de hamarosan olvashatjuk egy következő áldokumentum regényét is, a Corvina gondozásában.

Móricz Imre, Kovács Dániel, Cséve Anna, Jankovics József, Hamar Péter – csak néhány név az eddig kitüntetettek közül, és most Csabai László kapta a Móricz Zsigmond-emlékérmet, akit Ady versével köszöntöttek. Esztendők óta október 15. táján, egy péntek délután jutalmazzák azt, aki az ország kulturális vagy tudományos életében maradandót alkotott. Ezen az őszi napon jelent meg ugyanis a Nyugat című irodalmi folyóiratban a Hét krajcár, mely ismertséget hozott írójának. Csabai Lászlónak a Szindbád regények, melyből eddig négy kötet jelent meg a Magvető Kiadónál.

„Ő nemcsak a mi szűkebb pátriánkhoz kötődő író és költő, hanem országosan, sőt határon túl is megbecsült. Köteteit fordításokban a világ különböző pontjain kiadják. Mindezeken felül az egyesületünk életében egy nagyon fontos szervező személyiség” – ecsetelte a kitüntetett érdemeit dr. Mercs István, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület elnöke.

Csabai László írói munkássága elbeszélésekkel indult, majd jöttek a műfajt teremtő páros novellák és a hármas történetek. Hangjátékát bemutatták a Magyar Rádióban. Nyíregyházi könyvtáros tanár, történelem és német nyelvszakon végzett. Nem véletlen, hogy olyan precízen helyezi különféle korokba és helyszínekre hőseit. Egyik vezetője a Móricz Olvasókörnek, ahol lelkesen kínálja az általa ismert olvasmányokat. Péntek délután Az írásról tartotta székfoglalóját. Arról a könyvéről beszélt, melyet talán már 10 éve ír arról, hogyan kell könyvet írni. Elsősorban maga számára gyűjti össze gondolatait. Szerinte nem kell túl komolyan venni, bár tanulságos lehet.

„Az írás nem terápia. Tehát az írás szerintem nem arról szól, hogy az ember megszabadul a gondjától, a bajától, hogy kiírja magából a bánatát, meg a gyermekkori sérelmeit, mert az írás lényege a műalkotás. Valami olyan, ami örömöt, gyönyört, befogadói gyönyört okoz az olvasóban. Nem megterhelni kell az olvasót, nem terhet átadni, hanem inkább életkedvet kelteni benne. Mondjuk ez az egyik a 300 pontból, amit felírtam magamnak, ez az egyik, mondjuk” – mesélte Csabai László.

Inspektor Szindbád címmel megjelent a sorozat negyedik kötete, mely1961-ben, a volt NSZK-ban játszódik. Az álkrimiben szintén csak ürügy a nyomozás. Végtelen az írásvágy benne.

„Ha nincs az írónak írói kedve, akkor nem író. Az író napi 24 órában író. Ihletre nem várhat. Akinek nincs ihlete, az sem író, tehát napi 24 órában írok. Mondjuk, amit ténylegesen a laptop előtt töltök, az lehet, hogy csak napi 12–14 óra, de amikor alszom, akkor is írok, és bármit csinálok, a fejemben van ez a dolog. Főleg, ha bevásárolok, mindig jönnek az ötletek. Van nálam egy notesz, és leírom. Ez az életem. Nem írónak lenni könnyű, hanem örömteli állapot, ha valaki csinálhatja azt, amihez ért, és amit szeret. A két legfontosabb dolog az ember életében, hogy olyannal éljen, akit szeret, és olyan dolgot műveljen, amit szeret. Nekem eddig mind a kettő megadatott” – vélekedett a kitüntetett.

Az Artisjus irodalmi díjjal és az NKA alkotói ösztöndíjával jutalmazott Csabai László tudja már ötödik Szindbád könyve sztoriját is, közben hamarosan piacra kerül a Corvina Kiadónál egy fikciós, bőven illusztrált, amolyan áldokumentum regénye. Kilencedik könyvében pedig 21 meghökkentő történet szerepel, mellette készül a Szindbád, a detektív második kiadása is.