A Nagy Imre Társaság Megyei Szervezete 1993-ban alakult. A forradalom 40. évfordulója alkalmából teret neveztek el róla és egy egyszerű emléktábla leleplezésével is tisztelegtek az emléke előtt. Ennek felirata rögzítette azt a tényt, hogy Nagy Imre az Ideiglenes Nemzetgyűlés megszűnte után, 1945-ben Szabolcs megye listáján lett a Magyar Kommunista Párt nemzetgyűlési képviselője. Ezt a sírkőjellegű gránittáblát 2001. október 22-én a fáklyás körmenet során még utoljára megkoszorúzták, majd néhány nap múlva leszedték a falról. A helye nem sokáig maradt üresen, mert november 2-án már a miniszterelnökhöz méltó bronz domborművet (képünkön) lepleztek le. Balogh Géza szobrászművész Erich Lessing egyik 1956 nyarán készült fotóját vette alapul a mű elkészítéséhez. A művészeti zsűri szerint „a portré erénye, hogy a tragikus sorsú államférfit derűs, kedélyes, barátságos emberként idézi meg”.

Egy újabb emlékjel a Korona Szálló falán található. E tábla elhelyezését is a Nagy Imre Társaság Megyei Szervezete kezdeményezte 2003-ban. A szálló nagyterme volt ugyanis az a hely, ahol 1945. március 11-én földművelésügyi miniszterként meghirdette a radikális és demokratikus földreform részleteit. Sipos József történész, a Nagy Imre Ház kutatási igazgatója avatóbeszédében elmondta, hogy hatszáznál több szabolcs-szatmári munkás, paraszt és értelmiségi gyűlt össze azon a történelmi jelentőségű napon, amikor a földreformmal kapcsolatos törvénytervezetet ismertette. A javaslatból azonban sürgősségi eljárással kormányrendelet született, így lett Nagy Imréből „földosztó miniszter”. 1945. március 27-én a megyebeli Tisza­nagyfaluban meg is történt az első földosztás.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)