Gondoltuk: ha egyszer füst van (mert leginkább erre emlékeztet az kesernyés, a nyári reggeleket szennyező szag), akkor láng is kell, hogy legyen valahol. Vagy kellett volna. Eddig az összes „illetékes" a fejét rázta kutató kérdéseinkre, kizárva a szerintük összes számba jöhető lehetőséget, beleértve a légi felderítés eredménytelenségét is.

Szárnyaló fantázia

Ez persze teret adott a fantáziálásnak, így egyre újabb ötletek látnak napvilágot a füst (és a láng, ha egyáltalán van) eredetét illetően. Az egyik ilyen a Regionális Hulladékkezelő Központot (köznyelvben: orosi szeméttelepet) jelölte meg célpontként, mint potenciális lehetőséget, hiszen ott sok az éghető anyag hulladék formájában. Sőt, egyesek már a füstöt is látni vélték...

Locsolnak, nem oltanak...

Mivel hulladékról van szó, megkérdeztük a szakembert, a THG (Térségi Hulladék-Gazdálkodási) Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, Petró Árpádot, aki érdeklődésünkre elmondta:

– Bár a nemrégiben átadott, modern telep az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., tehát nem a városi hulladékkezelő cég üzemeltetésében van, szakember kollégáimmal a helyszínre mentünk, hogy a feltevés alapját szemrevételezzük. Kijelenthetjük: ott biztosan nincs tűz, sem füst, ami nem is igen lehetne. Tudni kell, hogy a vegyesen gyűjtött (tehát nem szelektíven) beérkező hulladék egy lerakótálcára kerül a depóniába, s a tárolás során természetesen keletkező csurgalékvizet egy tárolóban összegyűjtik, majd „visszalocsolják" a szeméttengerre. Ez hozzájárul a kupac stabilitásához, s akadályozza a kiporzást is, így a lehetséges szaghatást. Sőt, rendre földrétegek is kerülnek a hulladékra, előírás szerint, ami még inkább gátolja az esetleges negatív folyamatot. A füst lángja tehát biztosan nem itt keresendő.

Ezzel tehát egy újabb fantazmagória szakmai alapon kizárva. Pozitívan nézve: egy újabb légből kapott teória semlegesítésével ismét közelebb jutottunk a megoldáshoz. Amiről senkinek sincs fogalma...