Egy új kormányrendelet védi az élelmiszer-beszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején. A vonatkozó jogszabály egyebek között kimondja, a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat és egyetlen áruházlánc sem fenyegetheti a beszállítóit a rendelések csökkentésével. A Nemzeti Agrárkamara arra buzdítja a beszállítókat, hogy aki fura árképzést tapasztal, az haladéktalanul jelentse a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak a panaszát.

Mentőöv a magyar beszállítóknak az az új kormányrendelet, amely védi az élelmiszer-beszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején. A vonatkozó jogszabály egyebek közt kimondja,

a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat és egyetlen áruházlánc sem fenyegetheti a beszállítóit a rendelések csökkentésével

azért, hogy ezzel alacsonyabb beszerzési árat érhessen el. Szakértőnk szerint 2009 óta külön jogszabály vonatkozik a tisztességes kereskedelemre, ezt egészítették ki a hazai termelőket is védő hirdető regulákkal.

Alacsonyabb beszállítói árakat akartak kiharcolni 

Oláh Dániel közgazdász, az M1 Summa című műsorában elmondta, a külföldi kiskereskedelmi láncok nehezen hárítják át az extra terheket a fogyasztókra, ezért lett számukra kézenfekvő megoldás az, hogy a hazai termelőkre és beszállítókra próbálják meg átterhelni az extra adót. Hozzátette ez azt jelenti, hogy alacsonyabb beszállítási árakat próbálnak kiharcolni és kivívni.

A jogszabály-módosításnak köszönhetően, ha egy beszállító bejelentése alapján kerül sor a jogsértés miatti eljárás megindítására, a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentését mi indokolta.

A tej- és hústermékekre vonatkozó ármegállapodások hosszabb időre, hónapokra, negyedévekre szólnak – teszi hozzá Ledó Ferenc, a FruitVeB, Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Elmondta, ez azonban másként van a friss zöldség és gyümölcsök esetében. Ezen a területen ugyanis hetente határozzák meg az árakat a felek.

A műsor során arra is felhívta a figyelmet, hogy igazán nehéz lekövetni, hogy mennyire vannak ez említett „játékszabályok” betartva a beszállítók és a vevők között.

Nyugaton jobban védik a hazai termékeket 

Ledó Ferenc megjegyezte, külföldön sok helyen még a magyarországinál is jobban védik a hazai árut. Oláh Dániel szerint erre Skandináviában és több más nyugat-európai országban is jó példák vannak. Hozzátette, ismeretei szerint számos nyugati országban vannak olyan szabályozások, például Norvégiában is, amelyek lehetővé teszik azt, hogy

a hazai kistermelők, illetve beszállítók egyeztessék áraikat azért, hogy a piaci érdekeiket könnyebben meg tudják védeni.

Azt is kiemelte, hogy a legnagyobb hat kiskereskedelmi szereplőt Magyarországon, illetve a legnagyobb hat szereplő Franciaországban eltérést mutat, olyan szempontból, hogy míg Magyarországon mind a hat külföldi vállalat, Franciaországban viszont mind a hat hazai vállalkozás.

Fontos, hogy mindenki kivegye a részét 

Kiszelly Zoltán politológus úgy látja, a koronavírus-válság heteiben a nemzetközi láncok sérülékenysége is megmutatkozott. Kiderült például az is, hogy

a nemzetközi multinacionális cégek ilyen esetben a magyar beszállítókra támaszkodhatnak a leginkább.

Elmondta, egy válsághelyzetben fontos, hogy minden szereplő vegye ki a részét. Hozzátette, az erősebb vállakra, a multinacionális cégekre a magyar kormány 2010 óta nagyobb terhet rak. Azonban fontos azt is megoldani, hogy az említett cégek a többletterheket ne tudják tovább hárítani.

A magyarok árérzékenyek 

„Ez már csak azért is fontos, mert a magyarok igazán árérzékenyek, kiemelten figyelnek az élelmiszerek árára” – emelte ki. Hozzátette, sokszor hallani, hogy az élelmiszerek annyiba kerülnek, mint nyugaton, míg a fizetések messze nem akkorák. Ebből pedig az látszik, hogy van még azért elég nyeresége a külföldi cégeknek ahhoz, hogy ezt a terhet is tudják viselni az igazságos tehermegosztás jegyében.

A jövőre nézve korai még pontos prognózissal szolgálni. Ledó Ferenc szerint egy biztos, érdemes figyelni a boltban a címkéket, és hazait választani. Ha például egy paradicsom Marokkóból indul útnak, egy hétbe is beletelik, amíg a fogyasztó asztalára kerül.

Hozzátette, úgy véli a koronavírus járvány át fogja értékelni a következő évek fejlesztéseit, pályázati kiírásait, és a vezetők még inkább arra fognak törekedni, hogy feltérképezzék, mely termékek termelhetők meg biztonságosan, gazdaságosan Magyarországon.

A Nemzeti Agrárkamara közleményében buzdított a termelők együttműködésére. Arra kérték a beszállítókat, hogy aki fura árképzést tapasztal, az haladéktalanul jelentse a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak a panaszát azért, hogy a tisztességtelen piaci magatartás miatt azonnal felléphessenek az illetékes hatóságok.