„Rettenetesen nehéz elmagyarázni az embereknek, hogy ha látnák azt a heroikus küzdelmet, ami a kórházakban folyik, akkor egészen biztos, hogy máshogy viszonyulnának a vírushoz” – így nyilatkozott dr. Szlávik János a Nyíregyházi Televíziónak a jelenlegi járványhelyzetről. A Dél-pesti Centrumkórház főorvosával a koronavírusról, a vakcinákról, az oltással kapcsolatos tudnivalókról és tévhitekről beszélgettünk.

Lassan egy éve van hatékony védőoltás a koronavírus ellen és több milliárd ember oltatta már be magát. A szakemberek folyamatosan tanulnak a járványról és a védőoltásokról is, most már látják, hogy hiú remény volt azt hinni, hogy 1-2 oltással hosszú időre meg lehet magunkat védeni a koronavírustól. A súlyos megbetegedésekkel szemben bár nagyrészt védenek a vakcinák, a mutációk miatt viszont hiába kapta meg valaki év elején az oltást, újrafertőződhet a delta variánssal. Ez egy teljesen természetes jelenség, más betegségeknél is így van, elég, ha csak az influenzára gondolunk, ahol a különböző változások miatt évente újabb és újabb adag vakcina szükséges. A szakemberek számára mára már kikristályosodott, hogy a koronavírus delta variánsa ellen legalább három védőoltás szükséges, az első két alapoltást követően – a Janssen típus esetén egy oltást követően – négy-hat hónappal később érdemes felvenni a harmadik oltást. Ez nemcsak helyreállítja, hanem növeli is a védettséget – nyilatkozta dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa.

„A járvány elején mint infektológus, én úgy gondoltam, hogy ez is egy fertőző betegség és a fertőző betegségek után a szervezet nagyon sokáig védett marad, elég, ha a bárányhimlőre gondolunk. Miután átesünk a bárányhimlőn, szinte élethosszig tart a védelem. A koronavírusnál ez egyáltalán nem így van, megtanultuk, hogy a koronavíruson átesett emberek újrafertőződhetnek” – nyilatkozta a főorvos.

Harmadik oltás

A harmadik oltás beadásával a vakcina még nagyobb védettséget biztosít, mint az első két adag összesen. Az, hogy ki milyen fajtát kap, az oltóorvossal kell egyeztetni, a különböző típusok keveréséről egy útmutatást is kiadtak. A harmadik oltást azoknak is javasolja a főorvos, aki két oltás után átesett a víruson, akár enyhe, akár komolyabb tünetekkel. Nekik viszont várni kell nagyjából négy-hat hónapot. Dr. Szlávik János hozzátette azt is, hogy a háromszor oltottak még ha el is kapják a koronavírust, a fertőzés enyhébb lefolyású és kevésbé fertőznek.

„Néha szó esik már a negyedik oltásról is. A legújabb hírek szerint a harmadik oltás körülbelül kilenc hónapig fog minket megvédeni, ha kilenc hónap múlva még itt lesz a járvány velünk, akkor elképzelhető, hogy még egy negyedik oltásról is kell beszélni. A háromtól nem kell megijedni, sok más betegségnél megtanultuk azt, hogy három kell, elég, hogy ha a B típusú májgyulladásra gondolok, a kullancsos agyvelőgyulladásra, ahol teljesen természetes volt, hogy három oltásból áll az oltási sorozat” – tette hozzá dr. Szlávik János.

A kutatások folyamatosak a vírussal kapcsolatban, a kutatók pedig már látják azokat a védőoltásokat, amelyeket nem befolyásol a mutáció. Ez azt jelenti, hogy hamarosan lehet olyan oltásunk, amely valamennyi mutánstörzs ellen hatékony lesz. Akár olyan védőoltás is lehet a közeljövőben, amit spray formában lehet majd alkalmazni, de akár tapasszal is védhetjük majd magunkat. Rettenetes sebességgel halad az oltóanyag-kutatás, sokkal gyorsabb mint a korábbi években volt, emelte ki a főorvos. Olyan betegségekre is lehet majd az oltás, amit korábban el sem tudtunk képzelni, ilyen például a Lyme-kór, az AIDS és a hepatitis C. Ezekre a megoldást pont a koronavírus által kiváltott kutatómunka hozza meg.

99 százalékos biztonság

„Nekünk járványban kell gondolkodnunk. Nem azt kell figyelembe vennünk, hogy nagyon ritkán valóban azok is intenzív osztályra kerülnek, akik egyszer vagy kétszer vannak beoltva, hanem azokat, akik nem kerülnek intenzív osztályra. Amikor mi azt mondjuk, hogy az oltások 99 százalékban megvédenek a súlyos megbetegedések vagy a halálozás ellen, akkor nem az egy százalékot kell néznünk, hanem a 99-et. Az oltáselleneseknek komoly érve, hogy megbetegedhetnek azok is súlyosan, akik kétszer vannak beoltva, de ezt a kérdést pont meg kell fordítani. Látni kell azt, hogy azokban az országokban – és itt főleg Izrael a példa –, ahol a második vagy már inkább a harmadik oltást a lakosság nagyobbik része megkapta, vége lett a járványnak. Három oltással sikerült megfékezni a járványt. Azokban az országokban, ahol a lakosság nincs kellőképpen beoltva, mint például Oroszországban, Bulgáriában vagy Romániában, ott elképesztő méretű járvány tombol” – nyilatkozta dr. Szlávik János.

Elérhető oltóanyagok

Oltást két esetben nem kaphat valaki, akinek aktuálisan lázas fertőző megbetegedése van, vagy akinek egy korábbi oltás során súlyos anafilaxiás reakciót mutatott.

Azoknak nem alakul ki olyan komoly védelme, aki például átesett valamilyen szervátültetésen vagy súlyos beteg, illetve az időseknél. Ez viszont nem azt jelenti, hogy őket ne oltsuk be, sőt, őket minél hamarabb be kell kétszer és háromszor is oltani, hiszen az a szabályszerűség az elmúlt hónapokban sem változott, hogy a koronavírusban leginkább idős emberek halnak meg, de olyanok, akik még élhetnének. Ezért sem egy egyszerű influenza a koronavírus, az influenza halálozási aránya sokkal alacsonyabb.

Antitestszint

„Egyelőre a tudomány a védelmet nem azonosítja az ellenanyagszinttel, lehet mérni – persze vannak olyan országok, ahol ezzel egyáltalán nem foglalkoznak –, lehet különböző számokat megtudni magunkról, de hogy ez mit jelent, ezt még nem tudjuk. Egyetlen egy olyan tudományos közlemény sincs, ami leírja, hogy a nagyon magas antitestszint az teljes védettséget jelent vagy a nulla antitestszint nem jelent védettséget. A védelem ennél sokkal bonyolultabb. Rengeteg laborban a legkülönbözőbb módokon mérik ezeket a szinteket és azokat, akiknek ez a szint úgymond magas, úgy gondolják, hogy védettek. De ez nem így van, mi nagyon sok embert látunk, akik nagyon magas szint ellenére is megfertőződik, azok pedig nem, akiknél nem lehet kimutatni ilyet”– a védelmet nem lehet azonosítani az ellenanyagszinttel, így akár az oltás, akár a betegség miatt mutat jó számokat egy-egy ilyen mérés, mindenkinek szükséges a harmadik oltás, tette hozzá a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa.

Járvány idején is kell az oltás

Sokakban felmerült a kérdés, hogy egy járvány közepén miért kell oltani az emberek. Erre is válaszolt dr. Szlávik János, aki úgy nyilatkozott, a delta variánsnál az a tapasztalat, hogy 60-70 százalékban tünetmentesek a fertőzöttek, így ők könnyedén tudják továbbadni a betegséget társaiknak. Annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk, kell az oltás, hiszen az már bizonyított, hogy az oltottak kevésbé fertőznek. Ha a felnőttek 80-90%-a kérte volna a vakcinát, akkor nem kellett volna a gyerekeket is oltani, ők legtöbbször enyhe tünetekkel esnek át a koronavíruson.

Nem új fejlesztés

Az mRNS-típusú vakcinák egyáltalán nem új fejlesztésűek, több mint tíz éve próbálgatják különböző módokon. A vektor vakcinák segítségével sikerült például az Ebolát megfékezni Kongóban. A kipróbálási fázisok nem lettek felgyorsítva a koronavírus elleni vakcina esetén sem, az oltóanyagok keresztülmentek minden vizsgálaton és megfeleltek a feltételeknek. Ahhoz, hogy engedélyezzenek egy oltóanyagot, három dolog szükséges: megfelelő volt a gyártási folyamat, megvoltak a több hónapos biztonságossági adatok és 50 százaléknál nagyobb volt a hatékonyság. Ezzel több százezer, ha nem millió ember halálát sikerült azzal megakadályozni, hogy engedélyezték az oltóanyagot, amit már több mint hatmilliárd ember felvett. Ezeket a tényeket nem lehet nem tudomásul venni – emelte ki dr. Szlávik János.

Tévhitek

Nem az oltásoktól kell félni, hanem a betegségtől, megelőzni pedig védőoltásokkal és intézkedésekkel lehet. A fertőtlenítési, maszkviselési szabályokra figyelni kell. A koronavírus-oltásellenesek olyan honlapokról tájékozódnak, ahol elképesztő összeesküvés-elméletek látnak napvilágot. Ha valaki csak ezeket olvassa, egy idő után el is hiszi ezeket, viszont soha nem ellenőrzi azok hitelességét. Jó példa a hírek elferdítésére, amikor azt terjesztették, hogy India egyik államában egy féreghajtó segítségével sikerült teljesen visszaszorítani. A valódi hír pedig az volt, hogy India egyik államában a széles körű oltások segítségével sikerült visszaszorítani. Ilyen valótlanság például az is, hogy az oltás befolyásolja a terhességet vagy a magzat fejlődését vagy a várandósságot. Egyedül a menstruációs ciklust zavarhatja meg rövid időre, de ez sem gyakori. „Olyanról is tudok, hogy egy oltásellenes még az intenzív osztályon sem tagadta meg az oltásellenes nézeteit. A legtöbbjük egyébként, amikor elkapja a betegséget, már megbánja, hogy nem oltatta be magát, de nem szeretném, hogy ide eljussunk. Egy út van, az, hogy felvegyék az oltást” – hangsúlyozta a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa.

Betegek a lélegeztetőgépen

„Nincsenek olyan gyógyszereink, amellyel ezt a betegséget pontosan, nagymértékben meg tudjuk gyógyítani. A vírusellenes szerek csak most fognak, valamikor a következő hónapokban forgalomba kerülni. Amink van, az ambuláns forgalomban használható Favipiravir és a kórházban alkalmazható Remdesivir nem mindig segít a betegség legyőzésében. Azaz, a beteg többnyire egy hét, 8-10 nap múlva nagyon rossz állapotba kerül, fullad, a szervezete nem képes több oxigént juttatni a vérbe és az oxigénterápia ellenére is neki segítséget kell nyújtani a légzéshez. Ezt hívják lélegeztetőgépnek. A beteget elaltatják és egy cső segítségével segítenek neki a lélegzésben. Ez több hétig vagy akár hónapig is eltarthat. Amennyiben a tüdő meggyógyul, lejöhet a lélegeztetőgépről és hosszan tartó rehabilitációs időszak során visszatérhet a régi életéhez – közölte dr. Szlávik János.

Ez általában 40-60 százalékban sikerül, a vírus rettenetes roncsolást hoz létre a tüdőben. Boncolás közben látják a szakemberek, hogy a vírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem érrendszeri problémákat, megtámadja az agyat, a májat, a heréket, a szemet, szinte valamennyi szervrendszerünket.

Poszt-Covid tünetek

Először még 2003-2004 körül Kínában egy hasonló helyi járvány zajlott le, már akkor lehetett tudni, hogy a vírusnak nemcsak akut tünetei vannak, tehát láz, tüdőgyulladás, esetleg több szerv megbetegedése, hanem hosszú távú tünetei is. Fejfájás, gyengeség, szívritmuszavar, agyi köd, nehéz gondolkodás – ezek akár két évig is elhúzódtak. Így a mostani járvány idején is lehet hasonlóra számítani, 10-15 százalékban pedig azoknál is jelentkeznek a poszt-Covid tünetek, akik enyhe panaszokkal estek át a koronavíruson.

Dráma a kórházakban

„Lassan két éve zajlik ez a járvány és borzasztó látni azt, hogy milyen sok ember meghal, sokszor teljesen egészséges emberek is súlyosan megbetegednek és nehezen tudnak kilábalni belőle. Maga a vírus veszélyt jelent az ápoló személyzetre is, orvosokra, nővérekre egyaránt. Rettenetesen nehéz ilyen munkakörülmények között dolgozni, rettenetesen nehéz elmagyarázni az embereknek, hogy ha látnák azt a heroikus küzdelmet, ami a kórházakban folyik, akkor egészen biztos, hogy máshogy viszonyulnának a vírushoz. Nem lehet egy legyintéssel azt mondani, hogy általában enyhe betegséget okoz, mert valóban így van, 70-80 százalékban enyhe, de 20 százalékban súlyos és az esetek 5-10 százalékában akár intenzív terápia is szükséges. Lassan javul a helyzet, de a jelenlegi 60 százalékos átoltottság nem elég ahhoz, hogy ne legyen nagyon sok beteg a kórházakban.”