Nem mindennapi életformát választott: csikós akar lenni a 11 éves Zétény
Nem mindennapi életformát választott: csikós akar lenni a 11 éves Zétény

hirdetés

A generációs trendek folyamatosan változnak, és ezzel együtt a munka világa is. Míg jön egy új szakma, addig egy másik átalakul, vagy akár teljesen meg is szűnik. Napjainkban – kis túlzással – mindenki influenszer akar lenni, sok fiatal számára határozott cél, hogy például kedvenc hobbijának megosztásából/közvetítéséből teremtse meg a jövedelmét. Na, de mindig vannak kivételek! Ilyen a nyíregyházi, 11 éves Tóth Zétény is, aki nem sokat gondolkodik a „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésen. Õ bizony csikós szeretne lenni.

 

Hortobágyi puszta. Egy hatalmas tengersík vidék, ahol a kilenclyukú híd alatt átsétálva megcsodálhatjuk az alföldi táj jellegzetes szénabálái és gémeskútjai mögött lassan lemenő napot, na meg a csikósokat, akik napjainkban az ország egyik idegenforgalmi vonzerejét jelentik. A csikós lét egy speciális mesterség, egy életforma, aminek bemutatása fontos szerepet tölt be hagyományaink fenntartásában. A nyíregyházi Tóth Zétény nem a generációs trendeket követi, 11 éves kora létére csikós szeretne lenni.

„Még este is magamra öltöm a csikós ruhát”

– Most már nem tudok elképzelni úgy egy napot sem, hogy ne gyakoroljak, vagy ne öltsem magamra a csikós ruhát, a bő inget, a nadrágot és a kalapot. Sőt, az ostort is – a csikós ostor helyet foglal a hungarikumok között (szerk.) – mindig kezelem, marhafaggyúval kell bekenni, hogy ne száradjon szét a bőr – avatott be a nem mindennapi életformába a 11 éves Zéti, aki tavaly a hortobágyi lovasnapokon kapta meg élete első ostorát. Azóta pedig, mint mondja, függővé vált.

A csikósoknak nem volt más eszközük, amivel megvédjék a méneseiket a rablóktól és a vadállatoktól, ezért megtanultak mesterien bánni az ostorral, ami  nemcsak fegyver lett,  hanem játékaikban is szívesen használták.

– Nincs olyan, hogy egy csikós már mindent tud, hiszen mindig van új tanulni való – mondja. – Nagypapám segít ebben, esténként kint, az utcán gyakorolok, de kapcsolatban vagyok Béres Sándor nyíregyházi ostorkészítővel, valamint Kosina Péter hortobágyi csikóssal is. A gyakorlásban egyébként pokolian el lehet fáradni. Általában egyszerre egy órát szoktam, de ahhoz kell is a fizikai erő.

– Léptem már fel Budapesten, a Nemzeti Vágtán, jártam a nagycserkeszi lovasnapokon, bemutatóztam a Tirpák Fesztiválon, és több alkalommal a Sóstói Múzeumfaluban is.

– Az iskolámban is tartottam már csikós bemutatót, ott is nagyon örültek nekem, Kislétán pedig, ahol a tanyán gyakorolni szoktam, a szomszédok is mindig megnéznek. Mindig jó visszajelzéseket kapok, dicsérnek, közös képeket kérnek velem, már csak ezek miatt is szeretem a bemutatókat, de főleg azért, mert ha valamitől el is szokok, a fellépéseken visszatérek rá.

Zéti Hajdúböszörménybe készül, de ott lesz a hortobágyi kihajtáson és március 15-én a Sóstói Múzeumfaluban is. Így aki szeretné megtapasztalni, netán eltanulni, hogy milyen a csikós életforma, arra a legjobb mester kétségtelenül a nyíregyházi Tóth Zéti.