Nemzeti oltalmat és Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyet kapott a Szabolcsi alma. Így már 81-re nőtt az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar agrártermékek szám.

A magyarországi almatermesztés javarészt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történik, ez köszönhető annak is, hogy a térség talajtani és éghajlati adottságai kiválóan alkalmasak erre a célra. A gyümölcstermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. A „Szabolcsi alma” termesztése és betakarítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási határain belül történik. A területnek valamelyik irányban lejtősnek kell lenni, hogy a hideg légtömegek le tudjanak folyni. A termeléstől egészen az értékesítésig szigorú nyomon követési rendszert alkalmaznak. Akkreditált, külső tanúsító szervezet által ellenőrzött minőségbiztosítási rendszert működtetnek, egyedi tulajdonságai alapján megkülönböztethetőek más almáktól – ezek az információk derülnek ki az igazi Szabolcsi almáról a hivatalos termékleírásban, amelyet a minisztérium felé nyújtottak be. Ezek alapján kaphatott nemzeti oltalmat.

Nemzeti oltalom

„A megyei összefogás eredményeképpen került sor erre a kezdeményezésre, amelyben jómagam is részt vállaltam. Ez a kezdeményezés arról szól, hogy a Szabolcsi alma megkapja a földrajzi eredetvédelmet. A földrajzi eredetvédelemnek alapjában véve több célja is van, az egyik, hogy marketingelhetővé teszi és lehatárolhatóvá azt, hogy mi tartozik bele, és így mások már nem használhatják azt a kifejezést. A Szabolcsi alma kifejezés teljes Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére vonatkozik, de azt nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy ez egy olyan termék, aminek már most is jó híre van az egész országban. Ha már önmagában azt a kifejezést halljuk, hogy szabolcsi alma, akkor ennek egy pozitív kicsengése van, jó márkanév. Ennek a levédetése történt meg” – nyilatkozta Román István főispán.

Az oltalom alatt álló elnevezések rendszere az a kiemelt eszköz a Közös Agrárpolitika, vagyis a KAP keretein belül, amellyel a bejegyzett földrajzi árujelzőt viselő agrártermékeket jogszerűen lehet védeni és népszerűsíteni. Használatukkal lehetőség nyílik a hazai agrártermékek uniós és harmadik országos piacain történő megkülönböztetésére, védelmére és népszerűsítésére – így fogalmazott korábban az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár.

5300 milliárd forint

Tarpataki Tamás azt is kiemelte, 2023 és 2027 között több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az agrárium számára, ebben pedig markánsan megjelenik a termelői közösségek támogatása is. A minisztérium célja, hogy ezek a közösségek egyre több földrajzi árujelzős termékre nyújtsanak be oltalom iránti kérelmet és éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel és előnyökkel.

HÍR védjegy

Az Agrárminisztérium a Hagyományok-Ízek-Régiók program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. A Szabolcsi alma ebbe is bekerült és további 210 tétellel együtt van védjegyhasználati joga.