„Június negyedikén erősítjük azt az összetartozást, amely nem ismer határokat” – ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Kovács Ferenc polgármester. Az Országgyűlés 2010-ben döntött arról, hogy az 1920-as trianoni békediktátum időpontja, június negyedike a Nemzeti Összetartozás Napja. Ennek a szomorú dátumnak állít emléket az Életfa, amelyet három évvel ezelőtt adtak át a Hősök terén.

A tárogató szomorú dallamai emlékeztettek a 104 évvel ezelőtti trianoni döntésre és azok tragikus hatásaira Nagy Csaba Liszt Ferenc-díjas művész előadásában a Hősök terén. Az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés nem véletlenül szerepel békediktátum néven a magyar forrásokban és a közéletben, miután a nagy hatalmak olyan döntéseket kényszerítettek a történelmi Magyarországra, amellyel elvesztette területének és lakosságának kétharmadát.

Jelentős veszteségek 

„Ung, Ugocsa, Bereg megyének bizonyos térségeit egy az egyben elvették. Annak viszont örülünk, hogy manapság már nem a gyász hangján ünnepeljük ezt a trianoni békediktátumot, hanem az összetartozás napjaként, és ez így sokkal szebb is, hogy a határon túlra ragadt magyarokkal együtt emlékezünk erre a napra” – nyilatkozta dr. Rémiás Tibor történész, a Jósa András Múzeum igazgatója.

A Hősök terén a Trianon előtti és utáni Magyarországot egy emléktábla mutatja be, kiemelve a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentős területi veszteségét. Mellette az Életfa lombkoronája pedig a történelmi Magyarország sziluettjét idézi itt a Hősök terén.

Az összetartozás nem ismer határokat

„Bár határok választanak el bennünket egymástól, szívünkben és lelkünkben egyek vagyunk, közösen ünneplünk és ezzel is erősítjük azt az összetartozást, amely nem ismer határokat. 2010 óta ez a nap a Nemzeti Összetartozás Napja, melynek legfőbb üzenete az, hogy bár a megcsonkított Magyarország 1920-ban darabokra hullott szét, a nemzet és az ország azóta is él. Nekünk építkeznünk kell a múltból, hiszen a történelem viharaiban is megőriztük nemzeti identitásunkat, nyelvünket, kultúránkat és összetartozásunkat” – mondta beszédében Nyíregyháza polgármestere, dr. Kovács Ferenc.

A Nemzeti Összetartozás Napját évek óta közösen ünnepli Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat. A megemlékezésnek helyszínt biztosító Életfa szobor Makoldi Sándor műve, amelyet három évvel ezelőtt adtak át. Az új alkotással pedig egy igazi történelmi tér alakult ki Nyíregyháza belvárosában.

Erősebb a békevágy térségünkben

Földrajzi helyzetéből adódóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élőket egy országhatár választja el saját honfitársaiktól, a béke iránti óhaj is erősebb nálunk – mondta beszédében Román István főispán.

„Személyes ismerőseink élnek Kárpátalján, vármegyékben pedig sok kárpátaljai talált biztonságot. A további vérontást lezárásának emberiességi oldala mellett jól felfogott érdekünk egyébként is a háború lezárása, azoknak a nehézségeknek a magunk mögött hagyása, amelyekkel közvetett módon mindannyiunknak szembesülnünk kell. Ma tehát a gyász és a nemzeti összetartozást lélekemelő érzése mellé oda türemkedik az aggodalom érzése is. Fohászunk ma másképpen szól, amikor kárpátaljai testvéreinkre gondolunk. Ma másképpen emlékezünk, mert a szomszédságunkban a lövészárkokban magyar fiatalok is harcolnak, magyar anyák is siratják a harcokban elesett fiaikat, nők, a hitves férjeiket, gyermekek az édesapjukat, sőt a nagyapjukat. Az ő fájdalmuk a miénk is, az ő veszteségeik a mi veszteségünk” – tette hozzá Román István.

„Többet kaphattunk Istentől”

Június negyedike a magyar történelem egyik legsötétebb napja, de ez a nap a magyar történelem egyik legszebb ünnepe is egyben – mondta Zsarnai Krisztián evangélikus esperes. Bár át lehet írni egy határvonalat, de egy nemzet szívét nem lehet döntésekkel megváltoztatni.

„A történelemben mindig voltak viharos századok, mikor árulók és gonosztevők telepedtek nemzetünkre, de hálás a szívem Istennek, hogy megtartotta ezt népet. Nem gondolom, hogy többek lennénk más népeknél, de az biztos, hogy Isten szeretetét tapasztalhatja ez a nép és valami többet kaphattunk Istentől” – tette hozzá az esperes.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rengeteg rokoni, baráti kapcsolatot szakított meg a tiranoni diktátum, ez is az oka, hogy a megyebeliek soha nem tekintették idegennek a határon túli magyarokat. Térségünkben több történelmi vármegye túlnyomó része került az új határokon túlra. A keddi ünnepséget követően a megjelentek elhelyezték az emlékezés virágait az Életfa mellett.