Minden a hagyományok szerint zajlott az önkormányzat augusztus 20-ai ünnepségén, így zászlóbehozatallal és himnusszal kezdõdött a rendezvény. Csak a helyszín változott: mivel esõvel érkezõ rossz idõt prognosztizáltak, ezért az eredetileg tervezett Kossuth tér helyett a Váci Mihály Kulturális Központban zajlott az esemény, melyet megtisztelt jelenlétével dr. Szabó Tünde, az Emberi Erõforrások Minisztériumának államtitkára is.

Felelõs és határozott cselekvés

Ünnepi beszédében dr. Kovács Ferenc úgy fogalmazott: a Szent István-i örökség ma azt is kell jelentse számunkra, hogy felelõsen és határozottan cselekedjünk, ha a nemzet érdekeirõl, biztonságáról, függetlenségérõl, ha gyermekeink jövõjérõl van szó. – Minden nyíregyházinak azt kívánom, hogy legyen büszke épülõ-szépülõ városára, a közösen elért eredményeinkre. Érezzék jól magukat, igazán érezzék itthon magukat ebben a városban és higgyenek benne. Legyenek tudatában annak, hogy minden, amit egyénileg vagy közösségben tesznek, az a jövõt szolgálja. A családot, a várost, az országot, a magyarságot, a megmaradást és az erõsödést – mondta a polgármester. Ezt követõen a szokásoknak megfelelõen a történelmi egyházak képviselõi megáldották és megszentelték az új kenyeret, amit a nézõtéren ülõk meg is kóstolhattak.

Sportvezetõ lett a díszpolgár

Az önkormányzati ünnepség minden esztendõben méltó keretet ad annak, hogy a legmagasabb városi kitüntetéseket átadják az arra érdemeseknek. A közgyûlés döntése alapján ebben az esztendõben Orendi Mihály sportvezetõ kapta a díszpolgári címet. – Ilyenkor az embernek elsõsorban az jut eszébe, hogy mégiscsak lehet próféta az a saját hazájában? Számomra ez az elismerés a legfontosabb, az én életemben a legszebb helyen lesz. El sem hiszem, és még a mai pillanatig sem tudom fölfogni, hogy engem ért ez a csoda – nyilatkozta a Nyíregyházi Televíziónak. Az Inczédy György Életmûdíjat idén öten kapták meg a közgyûlés döntése alapján, lásd keretes írásainkban a rövid méltatásokat.

Aratóünnep, táncosokkal

Az ünnepi mûsor Szilágyi Zsolt koreográfus, a Mûvészeti Szakgimnázium tagozatvezetõjének Aratóünnep címû táncjátéka volt, amit a 8. Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztiválra érkezett csapatok adtak elõ. Ez egyben felvezetése is volt az önkormányzati ünnepséget követõ táncos programnak, hiszen a fesztivál zárógáláján a zenekarok elõadását követõen minden együttes fellépett a kulturális központ színpadán.

(Szerzõ: Tarczy Gyula)

Díszpolgár:

Orendi Mihály sportvezetõ
1980-tól a Nyíregyházi Vasas Sport Club atlétikai szakosztályának edzõje, vezetõedzõje volt. 1991-ben vette át a nyíregyházi Városi Stadion irányítását, ahol 1995-ben õ koordinálta az Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság rendezését. 1999-ben lett a Debreceni Sportcentrum vezetõje. Az itt eltöltött éveket 21 világ- és Európa-bajnokság, számtalan új sportlétesítmény, valamint az ország egyik meghatározó sportiskolájának létrehozása fémjelzi. De õ mindvégig megmaradt nyíregyházi lakosnak – naponta ingázva a két megyeszékhely között. Hosszú évekig volt a Magyar Atlétikai Szövetség tagja, majd alelnöke, aztán elõször a Magyar Úszó Szövetség alelnöke, késõbb a Magyar Országos Korcsolya Szövetség ügyvezetõje lett, az utóbbi posztot a mai napig betölti. Sportvezetõi pályafutására idén májusban került fel a korona, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság Közgyûlése a szervezet alelnökévé választotta.

Inczédy György Életmûdíjasok:

Bartha Dénes nyugdíjas tanár és intézményvezetõ
Az 1956-ban alakult 12-es számú Általános Iskola alapító tanítója volt, ahol szakvezetõ tanárként is tevékenykedett, hiszen fõiskolai hallgatókkal is foglalkozott. Közben matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett. A diákokkal úgy megszerettette a matematikát, melynek hatására sokan választották a matematikatanári pályát. 1968 szeptemberében kinevezték a 107-es számú Ipari Szakmunkásképzõ Iskola intézményvezetõjévé. Korát megelõzve magas fokú innovációval, kreativitással, menedzserszemlélettel egy komplex intézményt álmodott meg, ami kiegészült kollégiummal és tanmûhellyel, mely a mai napig is szolgálja a szakmunkásképzést városunkban.

Dr. Dicsõ Ferenc osztályvezetõ fõorvos
1975-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ezt követõen a Jósa András Oktatókórház Gyermekosztályán, mint gyermekgyógyász, gyermekkardiológus dolgozott. A következõ években több szakvizsgát tett le. 1986 óta a Gyermekosztály osztályvezetõ fõorvosa, 1992-tõl megyei gyermekgyógyász szakfõorvos. Nevéhez fûzõdik a gyermek intenzív részleg kialakítása, a speciális szakambulanciák, a megyei koraszülött-mentés megszervezése. Osztályvezetõi munkássága alatt munkatársaival egy igen jól mûködõ Gyermekgyógyászati Centrumot alakított ki a kórházban, szakmailag integrálva a megyében lévõ gyermekosztályokat, s gyermekgyó­gyászok több nemzedéke nevelkedett a keze alatt.

Géresi József kisiparos
A megyei IPOSZ elnöke, a nyíregyházi Ipari és Szolgáltató Ipartestület általános alelnöke. Több mint négy évtizede kiemelkedõen, önzetlenül tevékenykedik nemcsak a város, hanem a megye és az ország kisiparosságának boldogulása érdekében. 2000-ben az Országos Fémipari Ipartestület elnökhelyetteseként döntõ szerepe volt abban, hogy hazánkat felvegyék az Európai Metál Unióba. 2012-ben kinevezték a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság tagjának. 2007-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át, 2013-ban az OFI Fémipari Vállalkozások Felemelkedéséért Díjat. Munkáját mindig nagy lelkesedéssel és odaadással végzi.

Moldván Miklós, volt válogatott labdarúgó
Õ az egyetlen, aki nyíregyházi klub játékosaként lett felnõtt A-válogatott labdarúgó. Háromszor húzhatta magára a címeres mezt 1982-ben. 1977-ben Nyíregyházára igazolt, a Szpariban kilenc évet játszott, az utolsó években annak kapitánya is volt. A csapat 1980-ban feljutott az NB I-be, s elsõ évében hetedik helyen végzett. A Tatabányai Bányász csapatában magyar bajnoki bronz-, majd ezüstérmet szerzett, egyénileg 1987-ben, 33 évesen – a sportlap osztályzatai alapján – a legjobb magyar jobb oldali középpályás lett, az összesített rangsorban pedig az ország második legjobb labdarúgója. Több mint 200 NB I-es mérkõzésen szerepelt, ebbõl 122-t a Szpari játékosaként.

Dr. habil Pethõ József fõiskolai tanár
Egyetemi diplomáját a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte magyar nyelv és irodalom szakon. 2003-ban nyelvtudományból PhD fokozatot szerzett, 2012-ben az ELTE-n habilitált. 1984-tõl tanít. 27 éve a Nyíregyházi Egyetem fõiskolai tanára. Fontos feladatának tartja a tudományos ismeretterjesztést, az általa mûvelt tudományos területek újabb eredményeinek szélesebb körben való bemutatását, terjesztését. Tudományos kutatói tevékenysége szervesen kapcsolódik a régióhoz, Nyíregyházához. Több mint negyedszázada kutatja a Nyírség nagy szülöttének, Krúdy Gyulának az írói munkásságát. Mintegy 160 publikációja nagyobb része Krúdy prózájához kötõdik.