Mivel a bevásárlóközpontok nem a kedvenceim, így amit lehet, kisebb boltokban szerzek be: van kedvenc hentesem és pékségem, ahol tudom, mi kerül a kiflibe. Igyekszem kihasználni azt, hogy az ember mindenevőnek teremtetett, amit többek között a fogazata is alátámaszt. Nem vagyok vegán, teszek az asztalra húst, és megpróbálom a vegyes táplálkozás szerint etetni a családomat.

Tavasztól őszig imádok a piacra járni és a már ismert termelőktől beszerezni a zöldséget, a gyümölcsöt. Évike tudja a középső sorban, mekkora krumplit viszek, hogy a húslevesbe zsályát is teszek, és hogy minden augusztusban lefagyasztok 10 kiló paradicsomot. Jégsalátája gyönyörű, egészen decemberig zöldell a nyíregyházi piacon. Sokszor összekészíti nekem a kis csomagomat, amely ott vár engem meseszép standján.

Bár igyekszek, hogy mindig tudjak mihez nyúlni a hűtőben, volt már rá példa, hogy boltfóbiám miatt „alig- alapanyagból” kényszerültem vacsorát készíteni. Így született meg a tonhalas muffin is. Összetevőit a spájzban található általános dolgokból és a jégszekrény alapkészletéből alkottam meg.
- 1 doboz lecsepegtetett tonhal,
- 20 dkg tönkölyliszt, de bármilyen, sütésre alkalmas liszt jó hozzá,
- 1 teáskanál só, bors, szerecsendió,
- 1 pohár natúr joghurt,
- 1 dl olivaolaj,
- pár szem apróra vágott olajbogyó,
- 2 tojás,
- ha van, nyáron 1 kápiapaprika apró kockákra vágva.

A gyors vacsorához előmelegítettem a sütőt, papírkapszlit tettem a muffinformába, a hozzávalókat egy nagy tálban összekevertem, amit a formákba töltöttem és tűpróbáig sütöttem.
Nyáron paradicsomsalátával, télen egy bögre meleg teával tálalható!
Ha marad belőle, másnap az uzsonnás dobozba is kerülhet a maradékból.

Mikita Eszter