hirdetés
„Egy olyan évtized küszöbén léptünk át, melyben nemzetek buknak majd el a mindennapi túlélésért vívott küzdelemben, de hiszem, hogy nekünk egy olyan évtized köszönt be, melyben az anyaországi és határon túli magyar közösségek együtt erősödve, gyarapodva bizonyíthatják maguknak és a világnak, hogy méltó őrzői a Szent István-i örökségnek” – magyarázta.
Kiemelte: „azért lehet otthon egy szegedi Zentán, egy debreceni Nagyváradon, egy mátészalkai Szatmárnémetiben, egy mosonmagyaróvári Dunaszerdahelyen, mert ugyanahhoz a nemzethez tartozunk, egy nyelvet beszélünk, közös a múltunk, közös a jelenünk, és azt akarjuk, hogy a jövőnk is közös legyen”. És mikor kérdezzük meg - folytatta -, ha nem éppen Szent István ünnepén, hogy miként tehetjük megkérdőjelezhetetlenné ezt a nemzeti összetartozást.
Hozzátette: megannyi történelmi tapasztalat és fájdalom övezi a szomszédos Szerbia és Magyarország útját, de szót kell érteniük, mert szomszédok. Egymás megértésében pedig a délvidéki magyarok játsszák a főszerepet.
Az elmúlt és az előttünk álló évtizedet a történelem minden bizonnyal bevési a mostani generációk emlékezetébe. „Azt, hogy a globális félelemkeltés korában mi, magyarok a Délvidéken és az anyaországban, de a szerbek, a lengyelek, a közép-európaiak sem hagytuk fásulttá, beletörődötté, kiszolgáltatottá préselni magunkat, nem térdeltünk le, amikor nem kellett, de bajtársi kezet nyújtottunk, amikor kellett. Az elmúlt években többen megtanulhatták, hogy velünk, magyarokkal Európában számolni kell, hogy nem adjuk fel, ami a miénk, hogy tudunk a saját utunkon járni, s ebben bizony vannak szövetségeseink” – részletezte.
Novák Katalin rámutatott: a közös szerb-magyar múltban számos gond mutatkozott, most viszont Magyarország érdeke, hogy Szerbia a délvidéki magyarságnak biztonságos és kiszámítható, gyarapodó, erősödő otthona legyen, ennek pedig egyik kulcsa Szerbia európai uniós tagsága. Hozzáfűzte, Magyarország már tudja és tapasztalja, hogy „az uniós tagságnak bizony vannak árnyoldalai is, de egyértelmű az álláspontunk: Szerbia felvételével Európa természetes rendjének irányába tehetünk egy fontos lépést”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a vajdasági magyarság mindig a túlélésért küzd, az utóbbi évtizedben pedig azért kellett harcba szállnia, hogy ne veszítse el politikai legitimációs súlyát. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a VMSZ az elmúlt 14 évben a szerb többség irányába a kölcsönös elfogadáson és tiszteleten alapuló együttműködést képviseli, nem a szembenállást.
Mint mondta: ezen nem is kívánnak változtatni, „ugyanis a nehéz idők, amiket élünk, arra figyelmeztetnek, hogy nem a szembenállás, hanem a szövetségépítés ideje van”.
„Éppen ezért a szerbiai politikai életben való részvételünk mércéje a jövőben sem az lesz, hogy megfeleljünk a rajtunk esetlegesen számon kért éppen aktuális szabadságeszményeknek. A szerbiai politikai életben való részvételünk egyetlen mércéje továbbra is az marad, hogyan, miképpen tudjuk a nehéz időkben megvédeni, megtartani a vajdasági magyar közösséget” – szögezte le.
A magyarság vonatkozásában az egyik mindig jelenlévő és aktuális probléma a megmaradáshoz kapcsolódik. Nemcsak a vajdasági magyarság, hanem a nemzet megmaradása a tét. „Most olyan idők jönnek, amikor a lelkekért fog zajlani a csata. Mindig is voltak és ma is vannak olyan erők, amelyek az erős nemzetek ellenében érdekeltek. Egyszerű igazság, hogy ezekkel az erőkkel a fejlett és erős országok jobban elbírnak érdekérvényesítő erejük és társadalmi tárgyalási pozícióik erősebbek, de ne feledjük, a lélek ereje az, ami végül is dönt” - magyarázta.
Pásztor István végül kiemelte, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség stratégiai partnere a Fidesz. „Úgy gondoljuk, Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Szent István népe újra egyesült és egy nemzetként tekint önmagára. A mi nézőpontunk nem magyarországi nézőpont. Számunkra a magyarországi belpolitikai csatáknak más a jelentésük. Nekünk ugyanis mindenkori elemi érdekünk, hogy Magyarország erős ország legyen. Gazdaságilag lendületesen fejlődő, politikai életét tekintve stabil, társadalmi viszonyait és alapértékeit tekintve konszolidált ország. Nekünk az erős Magyarország a hátországunk. Számunkra ez nemcsak érzelmi kérdés, hanem társadalmi érdekünk, amit közösséget megtartó politikává konvertálunk” – húzta alá.