Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a piaci tapasztalatok alapján a lapnak elmondta: a kiskereskedelemben a június számít csúcsidőszaknak a nyáron, ilyenkor nagyon élénk a boltok forgalma, nem csupán a napi fogyasztási cikkek értékesítőinél, hanem a szezonális ruha- és kertészeti, lakberendezési üzletekben is, illetve a sport-, játéktermékek piacán.

Júliusban és augusztusban megtorpan a bővülés üteme, a nyár nagyobb részében és főként az augusztusi főszezoni időszakban sokszoros és együttes hatások következtében területi eloszlás és az értékesített mennyiség tekintetében hektikussá válik a forgalom alakulása.

A július és az augusztus a vendéglátóiparban jelent csúcsidőszakot, ami nem csupán a városi éttermekben, hanem például a tóparti büfékben is érezteti hatását. A nyári szezonális növekedés értékben, folyó áron számolva nagyon magasra ugrik a vendéglátóhelyeken, ami szeptemberre visszaesik.

– mondta Vámos György.

A főtitkár a szezonális hatások között említette a június végétől kezdődő leárazásokat, amelyek minden termékkörben lendítenek a bolti vásárlásokon. Az élelmiszerek forgalmában is, hiszen a kánikulában több fogy az ásványvizekből, jégkrémekből, idénygyümölcsökből és más tipikus nyári alapanyagokból, de a ruházati termékek, műszaki cikkek terén is jelentős az akciózás azzal a szándékkal, hogy a kereskedők időben megszabaduljanak a nyárra felhalmozott árukészletüktől.

A leértékelési hullám végigsöpör minden üzlettípuson a kisebb, önálló szakboltoktól kezdve a bevásárlóközpontok üzletein át akár a vendéglők kínálatáig, az akciózás nem engedi teljesen „leülni” a piacot a nyáron sem.

Ráadásul az időjárás is befolyásoló tényező: a kereskedők megfigyelték, hogy esős idő esetén többen döntenek úgy, hogy vásárlással töltik el az időt, míg a jó időben inkább a vízparti szolgáltatók, boltosok érzékelik a megnövekedett érdeklődést.

– olvasható a a Magyar Nemzet cikkében.

Forrás: hirado.hu