Nyíregyháza lett az ország második legboldogabb városa. A közel egy évig tartó felmérések eredményéből az látszik, hogy a megyeszékhely jóllétszint-növekedést mutat 2019-hez képest. A vizsgálatban 18 és 92 év közötti nők és férfiak vettek részt.

A Jobb Veled a Világ Alapítvány évről évre számos felmérést végez az országban, különböző területekre lebontva kutatják a boldogságszintet, városokra, megyékre, nőkre és férfiakra, de információt gyűjtenek például az általános egészség és a globális jóllét különböző összefüggéseiről is. Az alapítvány és az ELTE kutatócsoportja közösen dolgozott a felmérésen.

Komplex kutatás

Egy 2020. április 1. és 2021. március 15. között végzett felmérés alapján összeállították a 2020-21-es Boldogságtérképet. A vizsgálatban 18–92 éves férfiak és nők vettek részt, a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására, valamint a pszichológiai immunkompetencia, a megküzdési kapacitás és a karaktererősségek vizsgálatára.

Nagy múltú város Nyíregyháza

„A vizsgálat arra jutott, hogy a legboldogabb város kicsit előttünk Szombathely, a második pedig Nyíregyháza. Ha visszagondolok 10 évvel ezelőtti állapotokra, engem végtelenül zavart, hogy itt, a mi városunkban ennyi frusztráltság, negatív érzés, már-már kisebbségrendűségi komplexus található, ami mindig keres valami bűnbakot vagy helyeket, sokszor Debrecent találta meg ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, hogy micsoda kiváló helyen élünk mi itt, Nyíregyházán, micsoda múltja van ennek a városnak. Akik egyébként idejöttek, azok általában el is mondták, hogy ilyen vendégszerető, ilyen emberséges megnyilvánulást kevés helyen lehet találni” – mondta a jó hír kapcsán dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.

Érdekes eredmények

Bár Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa, Nyíregyháza szorosan került a második helyre. A megyeszékhely 2019-hez képest jóllétszint-növekedést mutat. A kutatásból az is kiderül, hogy a nők jóllétszintje magasabb, a 36 és 50 év közötti férfiak és nők boldogságszintje emelkedett, a házasok pedig boldogabbak mint korábban. A kitöltők 35 százaléka a globális boldogságszint fenntartásáról és növekedéséről számolt be. Fontos kiemelni, hogy a vizsgált időszaknak az egyik, egész társadalmat érintő jellemzője a COVID-járvány megjelenése és több hullámban történő fellépése. Ezt a Boldogságtérképet ezért a COVID fenyegetettségében élő Magyarország Boldogságtérképeként tekinthetjük – írják a Boldogságtérkép készítői.