A 175 éves Magyar Honvédség jeles évfordulója alkalmából „Nyíregyháza katonasága” címmel tartott előadást dr. Bene János címzetes múzeumigazgató. Az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központ, a Magyar Huszár Alapítvány és az MH vitéz Szurmay Sándor Helyőrségdandár közös szervezésben tartott előadásnak a vajai MNM Vay Adám Muzeális Gyűjtemény adott otthont.

Az előadáson sok történelmi tényt és érdekességet is megtudott a közönség. Nyíregyháza történetében a katonai múlt több mint 150 évre vezethető vissza. 1869. november 1. az az időpont, amelytől kezdve állandó helyőrséggé vált a város, mely ezért a katonavárosi létért szinte mindent megtett. 1891-ben megépült egy egész lovasezred befogadására alkalmas kaszárnyatelep, mely később Hadik András nevét vette fel. Az első világháború idején ezeket a laktanyákat a megszálló román csapatok vandál módon elpusztították. Nyíregyháza harmadik laktanyáját a Damjanich Jánosról elnevezett, korszerűen berendezett épületeket 1931. év végén vehette birtokba a 12. honvéd gyalogezred. A két világháború között itt több mint kétezer katona és nagyjából ezerötszáz ló állomásozott. A győri fegyverkezési program meghirdetésével a honvédségen belül jelentős mennyiségi és minőségi fejlesztés vette kezdetét, mely kihatott a helyőrség életére és a város gazdaságára is. 1938-ban épült fel a Tokaji úton a páncéloslaktanya, a Kisteleki úton pedig a Gábor Áron tüzérlaktanya.

A nyíregyházi alakulatok részt vettek a II. világháború harcaiban, sokan meghaltak, sokan pedig hadifogságba estek. 1944 augusztusára, a nyíregyházi kaszárnyákban csak a pótkeretek maradtak, az épületeket lezárták, a raktárkészletek és a fegyverzet jelentős részének felmálházásával áttelepültek a kijelölt dunántúli helyőrségekbe. Nyíregyháza laktanyáiba román és orosz hadikórházak költöztek. A demokratikus honvédség 1945 tavaszi megszervezéséig nem állomásozott katonai alakulat és intézmény Nyíregyházán. 1950. október 1-jétől a 4. önálló lövészhadosztály parancsnokságát a volt huszárlaktanyában helyezték el, ezt a laktanyát 1951-ben Guszev laktanyának keresztelték át.

A megnövekedett létszám, a technikai fejlesztés szükségessé tette új laktanyák építését. Az 1950-es évek elején megépült a Tiszavasvári úton a Vorosilov és a Zrínyi laktanya. Ugyanakkor néhány volt kaszárnya iparteleppé és tiszti lakóteleppé alakult át. Sztálin halála után az addig erőltetett hadseregfejlesztés lelassult, alakulatok szűntek meg, laktanyák és táborok zártak be. Az 1970-1980-as években az 15. gépkocsizó lövészhadosztály parancsnoksága és közvetlen alakulatai, a Vorosilov laktanyában egy lövészezred, a Zrínyi laktanyában pedig egy rakétaosztály és egy javító zászlóalj állomásozott. A rendszerváltás után az átszervezések tömkelegét élte át a helyőrség, Nyíregyháza legimpozánsabb katonai bázisából, a Damjanich laktanyából 1991-ben távoztak az utolsó katonák.

A legutolsó alakulat, egy lövészzászlóalj 2004 őszén költözött el, ezzel a Vay Ádám laktanya is bezárta kapuit. 2018 októberétől a honvédelmi vezetés döntése értelmében újra van katonai alakulat Nyíregyházán. Ide helyezték a Magyar Honvédség 2. Területvédelmi Ezred állományát, amely a vitéz Vattay Antal nevét vette fel. Itt alakult meg a honvédelmi minisztérium által létrehozott mintaprojekt, a Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központ, amelynek elsődleges feladata a helyőrség katonai hagyományainak az ápolása.

Szerző: Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központ