„Emlékezz és emlékeztess” – a holokauszt több ezer nyíregyházi és környékbeli áldozatára emlékeztek ezzel a gondolattal a Bernstein Béla téren vasárnap. A deportálásnak nyíregyházi zsidók ezrei estek áldozatul.

A holokauszt nyíregyházi és környékbeli áldozataira emlékeztek vasárnap. A megyeszékhely gazdag múltat tudhat magáénak, amelynek hangsúlyos alakítója volt a helyi zsidó közösség. 1865-re már önálló hitközséget alapítottak a városban, de a történelem velük sem kivételezett, tragikus és kegyetlen fejezet következett az ő életükben is a 20. század első évtizedeiben.

150 éves előtörténet

A holokausztnak több millió európai, zsidó származású ember esett áldozatul. A nyíregyházi önkormányzat ezt a korábban névtelen teret a Kossuth utcai toronyház mögött Bernstein Béla térnek nevezte el a világ zsidóságának egyik jelentős rabbija után. Itt kezdődött a vasárnapi megemlékezés, ahol dr. Ulrich Attila alpolgármester is beszédet mondott.

„Ami a zsidósággal történt a náci Németországban és a második világháború alatt, az nem az 1930-as években kezdődött el, hanem ennek van egy körülbelül 150 éves előtörténete, amely a 18. század végén, a 19. század elején, a galíciai zsidó programokkal kezdődött. A jogi alapot az ember megtalálta rá, a 19. századi Franciaországban a Dreyfus-pernek a képében, amely lehetőséget adott később az európai országoknak arra, hogy a saját állampolgáraik ellen cenzúrákat, numerus claususokat, majd később olyan törvényeket vezessen be, amelyek jelentősen hátrányosan megkülönböztették őket. Teljesen mindegy volt a születés és az anyanyelv között ismerete” – mondta dr. Ulrich Attila alpolgármester.

Ez történt Magyarországon is a két világháború között, de leginkább a ’30-as és ’40-es években – tette hozzá az alpolgármester. Dr. Ulrich Attila azt is kiemelte, közösen kell tenni azért, hogy ne feledjük el az áldozatokat.

Izraelita vallású magyarok

A Nyíregyházi Zsidó Hitközség rabbija a magyarországi zsidóság történetét idézte fel.

„Magyarországon a zsidóság mindig a társadalom része volt és a politikai elit úgy tekintett a zsidókra mint izraelita vallású magyarokra. Ők mindig magyarok voltak a kiegyezéstől kezdve vagy akár az 1848-as forradalomtól kezdve. A zsidók részt vettek az ország építésében és a társadalom teljes jogú tagjai voltak egészen 1920-ig, akkor megszületett a numerus clausus, ami már a nemzetiségek között sorolja fel a zsidókat. Magyar már csak az lehetett, aki kereszténynek született, megszűnt a keresztény vallású magyar és az izraelita vallású magyar közötti különbség és most már zsidók lettek és magyarok. Csak az lehetett magyar, aki kereszténynek született és a zsidók már népfajként – ez volt a korabeli elnevezés az etnikumra, tehát ezentúl nemzetiségként szerepeltek” – mondta beszédében dr. Kurucz Ákos.

Magyarország biztonságos hely

A megemlékezés a Kótaji úti zsidó temetőben folytatódott vasárnap, ahol Szalay-Bobrovniczky Vince is köszöntötte az emlékezőket. A helyettes államtitkár beszédében úgy fogalmazott, soha többé nem szabad teret engedni a gyűlöletnek, annak ellenére, hogy az antiszemitizmus mai napig jelen van a világban, Magyarország azonban az egyik legbiztonságosabb hely a zsidóság számára Európában.

Élet Auschwitz után

„Aki megjárta Auschwitzot, annak két élete van, egy Auschwitz előtti és egy Auschwitz utáni. Az ember Auschwitz utáni életében, bármilyen hosszú is, minden pillanatában, zsigereiben és lelke minden rejtett zugában, ha el akarja nyomni, ha nem akar beszélni róla, ott van a háttérben Auschwitz. Mindez Fahidi Éva, a földi poklot megjárt és azt túlélő honfitársunk visszaemlékezésének egy része. Ez a pár mondat elénk tárja azt, amire közel nyolc évtized elmúltával is nehéz szavakat találni. A semmihez nem hasonlítható törést, a veszteségek okozta soha nem szűnő fájdalmat, ami elsősorban azon kevesekre telepszik rá könyörtelenül, akik életben maradtak a borzalmak után” – mondta emlékezőbeszédében Szalay-Bobrovniczky Vince

Az antiszemitizmus utat tört magának és szégyenletes bűnök mozgatórugója lett, tette hozzá a helyettes államtitkár. A deportálásnak nyíregyházi zsidók ezrei estek áldozatul.