nyiregyhaza.hu
Már 21, 2015
A még éppen csak létrejött televízió „nyughatatlan” operatőre, Kéry Péter azzal bombázta Reszler Gábort, az abban az időben a Kelet-Magyarország kulturális rovatánál dolgozó történészt, hogy írjon forgatókönyvet egy megálmodott városfilmhez. A ma a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Intézeti Tanszékét vezető, korábbi újságíró össze is rakta a helytörténészek és elérhető monográfiák tudástárából, a kutatás addigi eredményei szerint a sorozat gerincét. Az ötlet aktuális volt: akkor ünnepelte Nyíregyháza az önkormányzati szabadalmas mezővárosi státusz elnyerésének 150. évfordulóját, melyre egyébként egy modern szemléletűnek szánt könyv is készült.
NYÍR ÉS EGYHÁZA
Mint Reszler Gábor felidézte, a filmsorozat az „ősködtől”, a régészeti leletek feldolgozásától indul, s vezeti végig a korabeli poros falu történelmét. Talán kevesen tudják: a Nyír néven ismert kicsi település a mongolokat is túlélte. Dr. Mező András kutatásai szerint már 1241 előtt a falu templommal rendelkezhetett, erről árulkodik a településnévhez kapcsolt -egyháza utótag. Szívós lakosainak hála, a török idők után is a térképen maradt – más településekkel ellentétben –, a XVIII. századtól pedig az újratelepítéssel a már ismert „sikertörténet” indult.
NAGY VÁLLALKOZÁS
A kisfilmekben az egyes korszakok közismert kutatói is megjelennek szakértőként (Németh Péter, Mező András, Cservenyák László, Margócsy József, Takács Péter), a narrátor Kulifay László, a Magyar Rádió akkori nyíregyházi stúdiójának hangja volt, s a forgatás sodrában a szerkesztő is a kamera elé került párszor, ma úgy mondanánk: egy-egy „stand up” erejéig. A cél az volt, hogy a város történelmét ne elszigetelten, hanem a megyei és országos eseményekbe ágyazva mutassák meg. Így aztán „kirándultak” Nagykállóba, Sárospatakra és Budapestre is (Nemzeti Múzeum), amely nem volt egyszerű akkoriban. Mint tanár úr felidézi: vezetékes telefon is alig volt, s a gépkocsit is kérvényezni kellett, mégis mindenki pontos volt, s meg lehetett szervezni így is ezt az úttörő jellegű forgatássorozatot a szintén kihívást jelentő korabeli technikai eszközökkel, Haskó József stúdióvezető idejében.
Tarczy Gyula
