Oláh Sándor 1881. június 10-én született Mátészalkán. 1903 júliusában a felsõ-szabolcsi református tanítótestület nyíregyházi járásköre az évi rendes közgyûlését a református elemi iskola új épületében tartotta. Ekkor mutatta be Oláh Sándor gyakorlótanítását a természettudományok körébõl. Ebben az iskolaépületben lett aztán a munkahelye is, ahol az elemista gyerekek tanításával bízták meg. 1912. július 12-én házasságot kötött Mádi Szabó Katalin református tanítónõvel, akinek néhai édesapja, dr. Mádi Szabó Dávid (1808–1886) csaknem két évtizedig látta el a vármegye fõorvosi, majd a kórházigazgató fõorvosi feladatokat. Házasságukból Sarolta nevû lányuk született, aki késõbb kivándorolt Amerikába, ott is halt meg 1997-ben.
A Nyírvidék 1917. március 24-ei számában Oláh Sándor halálhírérõl tudósított: „Oláh Sándor nyíregyházi református tanító, harmincöt éves korában, házasságának ötödik évében, 1916. szeptember 8-án a Halics elõtt vívott ütközetben ellenséges srapneltõl homlokon találva hõsi halált halt. Bajtársai ideiglenesen Bolszovce közelében temették el”. Öt évvel késõbb szívszélhûdésben a felesége is elhunyt.
A református tanítók volt kartársuknak 1923. április 29-én az iskola falába elhelyezett aranybetûs gránittáblával állítottak emléket. A táblaavató ünnepélyt Bartók Jenõ református lelkész imával nyitotta meg, majd a református dalárda elõadta a Hiszekegyet. Ezt követõen Szabó Pál igazgató mondott beszédet és a református vegyeskar az Imádkozzunk kezdetû énekkel szolgált. Ezt követõen Horváth János tanító Oláh Sándor volt tanítványai nevében mondott beszédet, majd László Zoltán tanító elszavalta Szabó Géza alkalmi költeményét.
A Hõsök napja alkalmából e tanító életének felidézésével emlékezzünk mindazokra, akik életüket áldozták a hazáért.

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)