Bárki visszaülhet két óra erejéig az iskolapadba péntektől a Móricz Zsigmond Színházban. A teátrum Karinthy Frigyes Tanár úr kérem! című művének színpadi változatát mutatja be a Kamarában. A darab várhatóan igazi közönségsiker lesz. A mulatságos fordulatok mellett sok- sok zenével, iróniával és számtalan irodalmi és popkulturális utalással szórakoztatja a nézőket. A darabot Simon Kornél rendezte, aki a nagy sikerű Oscar című előadással is bizonyította, képes megnevettetni a nyíregyházi színház látogatóit.

A fiataloknak minden nap, az idősebbeknek pedig talán még a mai napig rémálom, hogy elkésnek az iskolából. A reggel és a vekker kíméletlen, az ágy cinkos és magához szorít, de az iskola nem ismeri a kegyelmet, csak a fegyelmet. Így indul Bauer egy napja és az iskolába loholó fiúban könnyen magunkra ismerünk.  

„Magold az anyagot, ha nem érdekel!"

A nyíregyházi Tanár úr kérem! sok zenével, irodalmi és popkulturális utalással repít vissza bennünket Karinthy korába. Ma digitális toll és tábla, akkor még kréta, a technika változik, de a tanár-diák viszony meg a felelet súlya alig.    

„Gyök alatt plusz, mínusz..."

Bauer mellett az egész osztályt megismerjük, a jó és rossz tanulókat, na és persze a rettenetes Fröhlich tanár urat. Látjuk mi történik a szünetben, hahotázva derülünk, amikor főhősünk hazaviszi a büszkeségre okot nem adó bizonyítványt és megpróbálja kimagyarázni magát.

A Tanár úr kérem!-et én már 5a-8. osztályos koromban olvastam és már akkor megragadott, hogy Karinthy mennyire érzékletesen, mennyire fantasztikusan írja le mindezt. z ember elolvassa, tényleg mintha róla írták volna... Amikor nem készülsz, amikor rossz tanuló vagy, amikor szigorú a tanár, amikor hülyeségeket csinálsz, ezt Karinthy, akit én zseninek tartok, fantasztikusan írta meg és az olvasópróbán, amikor újra találkoztam ezekkel a szövegekkel, egyből visszajött a gyermekkorom.

– fogalmazott István István színművész, aki egy konferanszié, egy apuka és egy öregdiák szerepében is látható a színpadon.

A darab sikerét a remek betétdalok és a virtuóz előadásmód garantálja. A Karinthy világához remekül passzoló dalszövegeket Máthé Zsolt, míg a műfajokban lubickoló, eklektikus zenéket Nyitrai László jegyzi.  

Hé Guttmann, add a gumiguttit!

A Tanár úr kérem! az iskola világa után egy fiatalember hétköznapjaiba enged bepillantást. Ezt a srácot ihlethette Karinthy, de a figurája univerzális, könnyen befogadható, hiszen magunkat látjuk a  színpadon.

Az első felvonás sokkal inkább egy lineáris történet, egy ébredés, elindulás az iskolába, beérkezés az iskolába, a felelés, a jó tanuló felel, a rossz tanuló felel, röhög az osztály. Deres Péter író és dramaturg kollégámmal úgy gondoltunk, hogy az első felvonás ilyen tekintetben kerek, azzal, hogy ezek az írások szerepelnek benne és ilyen sorrendben. A második felvonás sokkal inkább kitekintés és ebből a szempontból sokkal fragmentáltabb is, az már nem lineáris történet, hanem epizódok egy fiatalember életéből.

– tette hozzá Simon Kornél, a darab rendezője.  

Szem nem marad szárazon a Tanár úr kérem! után. Hol a nevetéstől, hol pedig az édes nosztalgiától, vagy éppen a szembesítéstől. A gyermek és iskolaévek, de meg az első szerelmek is elmúltak, de ízük, emlékük édes-bús dalokban bennünk élnek.