A nyári időszámítás bevezetésének célja az volt, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához. 1980 óta, az elmúlt negyven évben hozzászokhattunk ahhoz, hogy tavasszal és ősszel, minden évben át kell állítani az órákat.

Az Európai Bizottság egy 2018-as közvélemény-kutatásra reagálva gyorsan, még 2019-ben hozott határozatot az óraátállítás eltörléséről. Ezt a döntést 2019. március 26-án az Európai Parlament is megerősítette, határozatuk szerint 2021-től kellett volna eltörölni az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatát. A folyamat azonban a Brexit, a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult, továbbra sem sikerült közös álláspontra jutni a kérdésben.

Önmagában már az eltörlés, vagy a megtartás mellett is számos érv szól. Ezeket mi is részletesen összeszedtük egy korábbi cikkünkben. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. például pénteki tájékoztatásában megerősítette, hogy

az óraátállítással még mindig viszonylag jelentős megtakarítás érhető el.

Ugyanakkor a Magyar Alvás Szövetség egy nappal korábban közleményében pont az óraátállítás hátrányaira hívta fel a figyelmet, amikor a megszaporodó balesetekről és szív-érrendszeri halálozásokról írtak. Ez a vita azonban az Európai Unió eltörlésről szóló döntésével gyakorlatilag másodlagossá vált.

Az igazi kérdés már az, hogy az egyes országok melyik időzónát választják: a jelenlegi nyári, vagy a jelenlegi téli időszámításukat tartják majd meg.

Ezt a kérdést viszont nagyon nehéz lesz egységesen eldönteni Európa országaiban. Ha alaposabban megnézzük az európai időzónákat ábrázoló térképet, akkor érthetővé válik, hogy miért.

Az UTC, vagyis az egyezményes koordinált világidő a London melletti greenwichi középidőnek felel meg, itt található egyezményesen a Föld nulladik hosszúsági köre. Mivel a bolygót 24 időzónára lehet felosztani, könnyen kiszámítható, hogy mindegyik időzónára egy 15 hosszúsági fokot lefedő terület jutna elméletben. Ha tehát nem lettek volna hatással az időzónák kialakítására a történelmi folyamatok és az országhatárok, akkor az UTC-nek a nyugati hosszúság 7,5 foktól (nagyjából a spanyol-portugál határtól), a keleti hosszúság 7,5 fokig (nagyjából a francia-olasz határig) kellene tartania. Az UTC+1-nek, azaz a Közép-európai időzónának pedig a keleti hosszúság 7,5 foktól a keleti hosszúság 22,5 fokig (Magyarország legkeletibb pontja van körülbelül ilyen hosszúsági körön).

A történelmi folyamatok miatt azonban közel sem ez a helyzet. Jelenleg Spanyolországtól Magyarországig egységesen a közép-európai idő használatos. Ez az UTC-hez képest egy órával jár előbbre, ezért UTC+1 a jelölése.

Az egységes idő egy ekkora hatalmas területen azonban szélsőséges helyzeteket eredményez. Amíg például ma a kelet-magyarországi Nyíregyházán 5:21-kor kelt fel a nap, addig a nyugat-spanyol Vigo-ban csak 7:25-kor. A két napfelkelte között több mint két óra a különbség. Tehát

az időzóna keleti és nyugati határa között nagyon nagy a különbség a földrajzi hosszúság által meghatározott napidő, és a hivatalos zónaidő között.

Ez természetesen az élet számtalan területére hatással van, Spanyolországban annyira siet a zónaidő, hogy például a nálunk megszokotthoz képest jóval később kezdődik az iskola- és a munkaidő is, azaz többet mutat a spanyolok órája, amikor reggel elindulnak a dolgukra.

Jól látható tehát, hogy miért lesz nehéz egységes európai álláspontot kialakítani a kiválasztandó időzónák esetében. A földrajzi jellemzők miatt nem minden országnak ugyanaz a kedvező választás. Ha például a Magyarországon sokak által kívánt nyári időszámítás maradna meg egységesen a Közép-európai időzóna helyén, akkor az azt jelentené, hogy télen Nyugat-Spanyolországban 10 óra után kelne fel a nap. Könnyű belegondolni, hogy miért nem szeretnék ezt a spanyolok. Nálunk pedig a téli időszámítás bevezetésekor lenne nyáron túl korán világos,

a hajnali 3 és 4 óra között megkapott napfény nem lenne túl jó üzlet az esti 19 és 20 óra közöttiért.

Ha viszont nem dönt mindenki egységesen a jelenlegi Közép-európai időzónán belül, akkor hol húzzuk meg a választóvonalat? Válasszuk mi a nyári időzónát, az osztrákok pedig már a télit? Az ebből eredő problémák, és gazdasági hátrányok nagyok lennének. Ha viszont nem a magyar-osztrák határon lenne a választóvonal, akkor hol? Ahogy haladunk nyugatra, az osztrák-német, a német-francia és a francia-spanyol határon is ugyanolyan problémákat okozna, ha a határ két oldala különböző időzónába kerülne.

Ezért lesz nagyon nehéz egységes európai álláspontot kialakítani a kérdésben. Amíg ez nem sikerül, addig marad az évenkénti kétszeri óraátállítás.

hirado.hu