Soha nem látott mértékû kormányzati támogatásban részesült Nyíregyháza! A múlt héten megjelent kormányrendelet szerint több ütemben majdnem 138 milliárd forint érkezik az ipari park fejlesztéséhez, infrastruktúrájának megteremtéséhez. Ez amellett, hogy kiszolgálja a már elkezdődött, közel 1600 munkahelyet teremtő beruházásokat (a dél-koreai W-Scope és a német, BMW-beszállító Boysen), további befektetésekre teszi alkalmassá a parkot. Nem túlzás: ezzel városunk végképp a nemzetgazdasági szempontból meghatározó, fejlődő ívû megyeszékhelyek közé emelkedik, az állam által is dinamikusan fejlesztett régió közepén. Szerkesztőségünk dr. Kovács Ferenc polgármestert kérte összefoglaló értékelésre.

Mit jelent ez Nyíregyházának?

Ha röviden kell válaszolni: biztonságot, kiszámíthatóságot egy dinamikusan változó világban, minőségi munkahelyek bővülő kínálatát, amire mindig szükség lesz, az itt élők életszínvonalának emelését, esélyt a mostani és következő generációknak az itthon maradásra, hazajövetelre, az önkormányzati bevételek növelésével a város nívójának fenntartását, egyszóval: a jövőt.

Távlatokban kell gondolkodni

Látható, hogy elképesztően felgyorsult a fejlődés, a változás a világban, egyfajta gazdasági forradalom zajlik. Csak egy példa: az Európai Unió döntése, mely szerint 2035 után nem lehet belső égésû motorral szerelt autókat értékesíteni, új iparágakat hívott életre, korábban nem látott technológiákkal. A kérdés egyértelmû: új, növekvő pályára állítjuk a várost, vagy végzetesen lemaradunk? Érzékelhető, hogy ország- és világszerte nő az igény az ipari parkokra, amely mindig is a nagyvárosok környékére koncentrált.

Ide jöjjenek, vagy innen menjenek el?

Nyíregyháza fontos központ, de ha most rosszul döntünk, pont az ellenkezőjét érjük el annak, ami a legfontosabb célunk: a gyerekeink itthon tartása, hazahívása. Ha itt lesz befektetés, ipar és munkahely, akkor ide fognak jönni dolgozni az emberek. Ha máshol, akkor innen mennek el, ezt látjuk évtizedek óta, más városok szívták el a képzett munkaerőt. Óriási a polgármesteri felelősség is, amikor dönteni kell: a jövőre szavazunk, vagy megelégszünk azzal, ami van? Itt azért gondoljunk arra is, hogy az Electrolux év végétől 600 ember munkahelyét szünteti meg... Az élet most kínál lehetőséget, nem ülhetünk tétlenül. Ha vannak jelentős nagyfoglalkoztatók, akkor van komoly iparûzésiadó-bevétel, amiből fizetjük az utak javítását, s például az olyan, elmúlt években elkészült fejlesztések, sportlétesítmények mûködtetését, mint a jégpálya, az uszoda, de ebből tudunk áldozni a szociális támogatásokra, kultúrára.

Mik az előnyei egy ilyen döntéssorozatnak?

Ha szánunk egy percet rá, hogy átgondoljuk, mennyi előnyt és lehetőséget is tartogat egy ilyen fejlesztéssorozat, hosszú a lista. A munkahelyteremtés folyamatos feladat, Nyíregyháza eddig is vonzást gyakorolt a vármegyére, mely szintén profitálhat a megyeszékhely fejlődéséből. Ráadásul a tévhittel ellentétben sok magas minőségû és képzettséget igénylő állás várja majd a jövőt itthon tervezőket. Ez is lényeges, és a Hazavár programunk alapja: tartsuk itthon és hívjuk haza a nyíregyháziakat. A jövőnk szempontjából kiemelten fontos a fiatalok munkához juttatása, akik eddig a karrierlehetőségek híján választottak más várost maguknak. A munkahelyek mennyisége és minősége biztonságot, megélhetést jelent, ami a képzési, oktatási szektor előrelépését is hozza és lakosságmegtartó szerepe is van. Figyelembe kell venni a cégek társadalmi felelősségvállalását is! De pozitív hatással lesz a helyi vállalkozói és szolgáltatói szektorra is, a beruházások új beszállítókat vonzanak.

Az elektromosautó-ipar jelenti a jövőt

Látható, hogy a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő része az elektromosautó-iparhoz kötődik. Nem véletlen, hogy az eddigi két, már Nyíregyházán beruházó nemzetközi cégóriás is ehhez a szektorhoz kötődik. A dél-koreai W-Scope szeparátorfilmet fog gyártani akkumulátorokhoz, a német Boysen pedig fém tartó-takarólemezeket, szintén akkumulátorokhoz kapcsolódva.

Az egyik új beruházó, leendő nagyfoglalkoztató a dél-koreai W-Scope, amely az elektromosautó- iparhoz kötődik.

Utóbbit egyébként a BMW közelsége is inspirálta, úgy tûnik, e téren is vannak még bőven lehetőségeink. Maga az akkumulátor szinte szitokszóvá vált a hazai közbeszédben bizonyos csoportok hergelése miatt, de ha szétnézünk, akár csak Európában, óriási verseny folyik a szektorban mûködő vállalkozások befektetésének megszerzéséért, és egyre több eszköz nélkülözhetetlen alkatrészét jelentik. Ahogy a miniszterelnök, illetve a külgazdasági és külügyminiszter is hangoztatja, a zöld átállás technológiai váltást jelent, a legszigorúbb környezetvédelmi elvárások alapján, ami számos európai országban is zajlik, s Magyarország például a nyugati autógyárak és a keleti technológia találkozási pontja, hosszú időre megalapozva a gazdaság versenyképességét.

Ellenezni a fejlődést?

Várható az országos példák alapján, hogy a baloldali ellenzék politikai hasznot remél a fejlesztések megkérdőjelezéséből. Érthetetlen, hogy minden fejlesztést elleneznek, lásd Korányi körforgalom, szökőkút... De a jobbító szándék sem tapasztalható. Érzékelhető, hogy melléjük állnak bizonyos „zöld”, vagy úgymond civil szervezetek is – esetükben nem lennék meglepve, ha nemsokára a politikai küzdőtéren találkoznánk velük... De azt is lássuk: eddig ugyanezek a pártok, emberek kérdezték nagy hanggal, miért nincs fejlesztés, hol vannak a cégek? Mindig azt hallgattuk, hogy Debrecen és Budapest elviszi a munkaerőt, most tessék, már itt vannak és még lehetnek ugyanolyan nívójú cégek. Itt a lehetőség az elvándorlás megállítására! Beszéltem fiatal nyíregyházi mérnökökkel, akikre a jelenlegi beruházók az építésnél támaszkodnak, már most olyan magas fizetéseket kapnak, mint a fővárosban. Nem kérdés, hogy itthon tervezik a jövőt.

Egyedi adottságú és méretû ipari park

Amikor 2019-ben döntöttünk a Befektetésösztönzési Stratégiáról, ennek a ciklusnak a legfőbb céljaként a gazdaságfejlesztést jelöltem meg, mely szükségszerûen együtt jár az iparterületek bővítésével. Bár öt ipari termelésnek helyet adó övezet van Nyíregyházán, csak az egyik, a déli számított klasszikusan ipari parknak, az sem a mai értelemben vett legmodernebb körülményekkel, ráadásul beszûkülten, hiszen az adott 130 hektár nemrégiben megtelt. Innen indultunk úgy, hogy kormányzati támogatásokkal 640 hektárral bővült a park. Könnyû kiszámolni: ez a korábbi park közel ötszöröse – pluszban! Csak eddig az elmúlt két évben több mint 54 milliárd érkezett a beruházási terület előkészítésére, fejlesztésére. A helyszín sem véletlen, hiszen már a ’90-es években is ezt jelölték meg hosszú távú lehetőségként, a logisztikai adottságai pedig országosan is kiemelke­dőek. Két vasútvonal övezi, melyek közül az egyik nemzetközi fővonal, áthalad rajta a régi négyes főút és az M3 autópálya, érinti az új négyes, amely kétszer kétsávossá válik – a nyomvonal kijelölése decemberben megtörtént, a tervezése zajlik.

Mi valósulhat meg ebből a majdnem 138 milliárdból?

Az előzmény: több fázisban kapott a kormányzattól Nyíregyháza 54 milliárd forintot, amelyekből a bővítés megvalósult, valamint a január végi szerződéskötéssel elindult az infrastruktúra megtervezése, beleértve a villamos energiát is. A mostani, több ütemben érkező majdnem 138 milliárd forintból egy modern, különleges adottságú ipari park születik. Hogy mekkora ez az összeg? A város másfél éves költségvetése, ebből is látszik a beruházás komolysága... Ugyanakkor az érkező beruházók ennek a többszörösét fektetik be majd Nyíregyházán. A kormányzati támogatásból több, a területhez kapcsolódó út komplett (közvilágítással teljes) felújítása, építése valósul meg, a kerékpáros és gyalogos kapcsolatok kiépítése, a közmûkapacitások létesítése, beleértve a vizet és a szennyvizet, valamint az áramot, az informatikai hálózat és a csapadékvíz-elvezetés kiépítése, s például a talajvíz, talaj és levegő monitoring rendszer kiépítése, mert a környezetvédelmi szempontok kiemeltek.

Csődközeli állapotból kiemelten fejlesztendő város

A történelmi döntés várható pozitív következményei, előnyös hatásai mellett szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy végiggondolt, abszolút tudatos fejlesztéssorozat egyik jelentős mérföldköve, mely önkormányzatunk szándékából indult ki, s a kormányzattal karöltve teljesedik be. Ehhez nem is 2019-ig, a közgyûlés által egyhangúlag elfogadott Befektetésösztönzési Stratégia idejéig, hanem az első városvezetői ciklusomig kell visszapillantani. Legutóbb is megfogalmaztam, hogy már 2010-ben a gazdaságfejlesztéssel szerettem volna kezdeni, de sajnos Nyíregyháza a megelőző szocialista vezetések örökségeként gyakorlatilag a csőd szélén táncolt, leromlott, felújításért kiáltó óvodákkal, szociális és egészségügyi intézményekkel, úthálózattal – és töméntelen hitellel. Mint emlékezhetünk, a szigorú költségvetési politikánk mellett a jelentős kormányzati segítség emelte ki városunkat a kilátástalan helyzetből. Összehasonlításul: akkor több mint 20 milliárd érkezett Nyíregyházára az Orbán-kormánytól a pénzügyi vészhelyzet elhárítására, s most összesen közel 200 milliárd érkezik iparipark-fejlesztésre – az összes kormányzati forrást felsorolni is lehetetlenség lenne...

A korábban leromlott úthálózat kiemelt fejlesztése évtizede folyamatos, ez például a forgalmas, belvárosba vezető Luther utca

De ebből tökéletesen látszik a mostani döntés volumene, s az, hogy Nyíregyháza egészen más pályán mozog. A „megmentendőből” a kiemelten fejlesztendők, nagy jövő előtt állók közé került.

Régóta várjuk ezt a pillanatot

Így már érthetőbb, ha azt mondjuk: régóta várjuk ezt a pillanatot. Azt, hogy az ország hetedik legnagyobb városa olyan fejlesztési pályán indul el a kormányfő és miniszterek által is hangoztatott Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszög részeként, melyet ők az észak-dunántúli, kiemelkedően sikeres térség keleti megvalósulásaként látnak. Ebben városunknak kiemelkedő szerepe van, s hosszú utat tettünk meg az elmúlt 13 évben az itt élők erőfeszítéseivel együtt ahhoz, hogy Nyíregyháza egyáltalán alkalmassá váljon újabb jelentős nagybefektetők figyelmére, megérkezésére. Itt nemcsak az ipari park országosan egyedi mértékû fejlesztésére gondolok, az már egy következmény. De korábban elképzelhetetlen méretû út-, járda-, kerékpárút- és csomópontfejlesztések zajlottak, megújult az óvodai-bölcsődei, az önkormányzati egészségügyi, szociális és részben az iskolai intézményhálózat, a sport és rekreáció infrastruktúrájában hiánypótló beruházásokat valósítottunk meg, zöldprogramunkat díjakkal igazolják vissza, közösségi közlekedésünk megújult, Nyíregyháza felkerült a turisztikai térképre olyan folyamatosan fejlesztett attrakciókkal, mint az állatpark, a fürdők, a múzeumfalu és a szökőkútpark – s még hosszan sorolhatnánk. Így érdemes látni összefüggéseiben, hogy a kormányzat szemszögéből is megérett Nyíregyháza arra, hogy újabb, látványos fejlődési szakaszba lépjen. Ha nem kezdeményezünk, ha a kormány nem ad már a területvásárlásra és az előkészítésre is pénzt, nem vettek volna számításba minket, nem tudtuk volna megteremteni az esélyét sem a mostani fejlődésnek. Most eljutottunk a lehetőség kapujához. Ahogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója is fogalmazott, mikor vendégünk volt: „Nyíregyháza fantasztikus jövő előtt áll”.