Törvényesen, hatékonyan, időszerűen és szakszerűen végezte munkáját a tavalyi évben is a megyei főügyészség – áll a szervezet évértékelő beszámolójában. Senkit nem ért hátrány a járvány miatt. Megyénkben 100 000 lakosra az elmúlt évben 1890 bűncselekmény jutott, így országosan a bűnügyileg fertőzöttebb területek közé tartozunk.

A legsúlyosabb bűncselekmények közül 8 emberölés történt, ami az előző évi 10-zel szemben még mindig magasnak tekinthető. A 23 rablás szintén kiemelkedően jelentős. Az ittas vezetések száma jelentősen csökkent, a korábbi 600 helyett 491 esetben jártak el a hatóságok. Pozitív változás, hogy 113-ra csökkent a gondatlanul közúti balesetet okozók száma is.

A nyilvántartásba vett statisztikai adatok szerint 10 794 bűncselekmény történt 2021-ben a megyében. Ez több mint 5%-os növekedés az előző évhez képest. Összefügg ez Szabolcs-Szatmár-Bereg speciális földrajzi helyzetével. Ukrajnával, Romániával is határmegye vagyunk.

Sőt, Ukrajna az Európai Unió, Románia pedig a Schengeni övezet határa.

„A 10 794 bűncselekmény közül 3 ezer volt a közokirat-hamisítások száma. Ez rendkívül nagy szám az ország többi megyéjéhez viszonyítva. A közokirat-hamisítások jó részét a határátkelőn követik el. Mindenki előtt ismert, hogy hamis útleveleket, forgalmi engedélyeket, gépjárművekhez kapcsolódó iratokat használnak fel, de természetesen megyénkben évek óta visszatérő probléma a fiktív lakcímbejelentésekhez kapcsolódó közokirat-hamisítások elkövetése” – fogalmazott a megyei főügyészség sajtószóvivője, dr. Szilágyi László.

A fiktív lakcímekkel kapcsolatos cselekmények 2022. január 1-től már nem számítanak bűncselekménynek, tehát a jövő évi statisztikában ezek az adatok nem szerepelnek. Jelentős volt viszont a vagyon elleni bűncselekmények száma, kb. 3 ezer. A lopások száma évek óta változatlan, meghaladja a kétezret.

„Az elmúlt évben rendkívül megnőttek a csalások. 532 csalás történt a megyében. A klasszikus csalás például, hogy egy építési vállalkozó felvállalja a munkát, de nem végzi el, és lelép az anyagra átvett összeggel is, ez háttérbe szorult. Sokkal inkább jellemző az emberek hiszékenységét, meggazdagodási vágyát kihasználó elkövetés telefonon és interneten keresztül. Becsapják az embereket befektetési ajánlatokkal, kriptovalutákat ígérnek, magas hozamot, ami aztán nem valósul meg. Megyénkben is történt unokázós csalás, amikor idős embereket azzal hívnak fel telefonon, hogy az unokájuk balesetet szenvedett, bajba került, és a megmentésére kérnek az idős emberektől pénzt, amiért valaki meg is jelenik, elviszi a több százezer forintot, aztán kiderül, hogy semmilyen kapcsolata nincs az ügynek a sértett unokájával” – szólt a részletekről az ügyészségi sajtószóvivő.

Megyénk is érintett abban a nagyszabású csalássorozatban, melyet az elkövető egy budapesti börtönből, illegálisan megszerzett telefonon intézett. Végrehajtási eljárásra hivatkozva szerzett pénzt, általában idős emberektől.

Gondolná a laikus, hogy a két év lezárás miatt csökkent a csempészek akciója, de nem így van. Megyénk területe több évtized után is a csempészek – elsősorban cigarettacsempészek – kedvelt útvonala, és a zöld határon a pandémia idején is érkezett tiltott áru hazánkba.

A járvány miatti veszélyhelyzethez kapcsolódóan új típusú eljárások indultak megyénkben, pl. rémhírterjesztés miatt történt vádemelés, illetve két orvos ellen is folyik eljárás a valótlan tartalmú védettségi igazolások kiállítása miatt.

A büntetés-végrehajtási területen korábban évente 1000 olyan kártalanítással is foglalkoztak az ügyészek, ahol az elítéltek a fogva tartás körülményei miatt kértek az államtól pénzt. Az ilyen ügyek száma lecsökkent 200-ra, mert megyénk börtöneiben megszűnt a túlzsúfoltság.