Parkinson Centrum lett a Jósa András Oktatókórház korábbi Neurológiai Osztálya. A minisztériumi átminősítés nemcsak szakmai elismerés, hanem új orvosi eszközöket és gyógymódokat is jelent a régióban, hiszen a Dunától keletre a Debreceni Klinika mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórház kapott 2022. január 1-től lehetőséget az emelt szintű gyógyításra.

A Parkinson-kór elsősorban a 60 éven felüli nők és férfiak betegsége, mely a populáció 1-2%-át érinti, illetve a kor előrehaladtával nyilván nagyobb az előfordulási arány. Fiatal korban genetikai hátteret kell keresni. A Jósa András kórházban évente általában 300 beteget kezelnek neurológiai osztályon. Január 1-től Parkinson Centrum minősítést kapott az osztály, mely szakmai elismerés, egyúttal újfajta gyógyítási technikát is jelent a betegek számára.

„Bizonyos kezelési módszerek – elsősorban eszközös kezelési módszerek – csak ezekben a centrumokban elérhetők a betegek részére. Ilyen pl. egy pumpa segítségével gyomorszondán át adagolt folyamatos gyógyszerbevitel, illetve egy injekció formájában adott gyógyszerelés” – tájékoztatott dr. Varannai Lajos, a Jósa András Oktatókórház osztályvezető főorvosa.

A tünetek meglehetősen jellegzetesek. Ezek között felismerhető pl. az előrehajlott testtartás, illetve az izmok tónusának fokozása. Azt már bizonyították a kutatások, hogy az ún. dopamin hiánya okozza a betegséget, de a megelőzésre egyelőre nincs stratégia – fogalmaz a főorvos. A környezeti tényezők érintettségét sem lehet egyértelműen bizonyítani.

„Talán a leginkább ismert tünete a remegés, noha azért mindenféleképpen hangsúlyoznom kell, hogy nem minden remegés jelent Parkinson-betegséget. A betegségre az ún. nyugalmi tremor, nyugalmi remegés a jellemző. Akkor remeg a páciens keze, amikor épp nem csinál semmit. Ha elkezd a kezével valamit dolgozni, a remegés szünetel. Ez leginkább a hozzátartozók számára szemet szúró tünet, gyakran emiatt küldik el a beteget orvoshoz. Alapvetően a legjellegzetesebb tünete, ami nélkül magát a diagnózist felállítani nem lehet, a mozgások meglassúbbodása, maga a mozgásszegénység tulajdonképpen” – folytatta a főorvos.

Nem mozgásszervi problémáról van szó, ez a központi idegrendszer úgynevezett degeneratív megbetegedése, az Alzheimer után a második leggyakoribb ilyen típusú sérülés.

Ami a kezelések körébe tartozik még, az a mélyagyi stimulátor beültetése – hasonlóan a pacemakerhez. Nem mindenkinél alkalmazható eljárás, és egyelőre csak az egyetemi klinikákon végeznek ilyen koponyaműtéteket.