Huszonhárom eldeformálódott, sérült fát vágnak ki Sóstón a központi park északi részén, melyek helyére 60-80 új csemetét ültetnek majd. A parkrendezés része annak az egymilliárd forintos európai uniós forrásból megvalósuló attrakciónak, amely egy Magyarországon egyedülálló szökőkutat is magában foglal.

„Az északi részen erdeifenyő-elegyes feketefenyő-állomány van zömében. Ezzel az a problémánk, hogy ennek a fennmaradása, fenntartása, illetve jelenléte viszonylagos kezeletlenséget mutat a déli részhez képest.”

Sigmond Sándor városi főkertész így kezdte el magyarázni, hogy a sóstói központi park északi részén, az Aquarius Élményfürdő előtti ligetben milyen fafenntartási problémák tapasztalhatók. Ezen a területen a több évtizeddel ezelőtti ültetési és fenntartási hibák miatt olyan sűrű facsoportok alakultak ki, amelyek ellehetetlenítik a terület fenntartását. Eldeformálódott és felkopaszodott törzsek, kiszáradt és elkorhadt fák találhatók a liget több részén is. Ezek közül vágnak ki 23 darabot, amely amellett, hogy a szökőkutas beruházás miatt szükséges, elengedhetetlen a park rendbetétele szempontjából is.

Fenntarthatóság

A főkertész elmondta: „Ez a folyamat már azokra a fákra is hat, amelyek viszont fenntarthatóak lettek volna, és azoknak a dőlt helyzetét, eltorzulását is okozta. Az erdeifenyő is nagyon fényigényes, a feketefenyőre pedig az jellemző, hogy dúsabb koronája van, és ezért szintén a fény útját keresi. Ezen a helyen a koronájával eltorzulva kereste a fényt több fa is, de van olyan egyed, amely ikertörzsű, és olyan is, amelyiken látszik, hogy egy egészen érdekes, kunkorodó és alászorult koronát fejlesztett.”

A főkertész hozzátette, további probléma, hogy ezen a szűk területen nincs a fenyők környezetében olyan koronaelhelyezkedés, amely egyensúlyban tartaná a fákat. Kicsit arrébb a fürdő bejáratától, a Svájci Lak mögötti picike dombon is található jó néhány fa, amelyekkel szintén több probléma van a főkertész szerint.

„Itt szintén azzal találkozunk, hogy sűrűn vannak hagyva a fák, ezért itt is rossz alakot vettek föl, keresik a fény útját, és emiatt nyurgulások alakultak ki, ami azt jelenti, hogy az átmérő és a magassági növekedés nem mutat arányosságot. Emellett a másik gond, ami egy park képét tájképileg rontja, hogy a koronák a fényhiányban feltolódnak a törzs felső részére.”

Ezen a területen akad olyan feketefenyő, amely villás törzsűre nőtt, egy másiknak pedig a koronacsúcsa hiányzik a fényhiány miatt. A domb felső részén juhar és japánakác elegyedik a fenyők közé, ami szintén koronatorzító hatású. A park legészakibb részén, a Hunguest Hotel szomszédságában az invazív fajok, leginkább a korábbi erdős részből visszamaradó, továbbterjedő akác okoz fenntarthatatlan állapotot, amelyet az attrakciófejlesztés beruházás keretében szintén helyre fognak hozni – tette hozzá a főkertész.

Tervek

„A másfélszeres faültetésen kívül ültetünk még cserjéket is bőségesen, illetve az évelőágyásokat is kialakítjuk, amelyek itt a sóstói központi parkban eddig még nem voltak megtalálhatók. Az egynyári ágyások a déli részben jelen vannak, az évelőágyások meghonosítása, illetve megjelenítése a faállomány reprodukcióját tekintetbe véve pedig teljesen helyénvaló lesz.”

Sigmond Sándor hozzátette, a középtávú elképzelés, hogy a parkrészletet fokozatosan alakítják át, ami azt jelenti, hogy elsősorban az invazívan betelepült fákat távolítják el, valamint a fenyőállományt ritkítják a megfelelő mértékűre, a hiányos területeket pedig új fákkal ültetik be.

Fehér Attila