Szenes Hanna költő azon 17 magyar zsidó egyike volt, akiket a brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva, megkíséreljék megakadályozni a magyarok deportálását. Szenes Hannát a magyar határnál elfogták, letartóztatták, bebörtönözték, megkínozták és megölték. Születésének 100. esztendejében készült el a Percek tánca zenés emlékjáték, melyet Nyíregyházán is láthatott a közönség csütörtök este.

„Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,

Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.”

Ilyen csillag lett Szenes Hanna, zsidó származású magyar költő is. Sorait akkor írta, amikor még nem ragyogott. A Margit körúti fogházban 23 éves korában ért véget élete, és az a mártír elszánás, amivel zsidó családokat akart megmenteni a deportálás elől.

„Mindig nagyon fontos, hogy az ember milyen környezetből jön, a körülötte lévők világa hogyan alakul. A Szenes családban, magyarok kell, hogy valamire asszociáljanak, hiszen az édesapja és édesapja unokatestvére a két világháború, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia jelentős író-dalszerző alakja volt, így az ifjú hölgy ezt a pályát választotta volna, ha nincsenek numerus claususok, ha nincsenek olyan törvények, amelyek az emberek mozgását, szabadságát gátolták volna. Nagyon tanulságos a jelenkor emberei számára is, hogy az életutak, amelyek megtörhetnek saját hibánkon kívül – pl. a Covidban –, merre sodorja őket a jövőben. Nagyon fontosak a példák a ma embere számára is” – fogalmazott köszöntőjében a történész, dr. Ulrich Attila alpolgármester.

Szenes Hanna verseit 50 országban olvassák. Izrael államban nemzeti hősként tisztelik, Budapesten pedig egy park őrzi a nevét a 7. kerületben.

Az írónő születésének 100. évfordulójára született a Percek tánca zenés játék, melyet a Sabbathsong zenekar és művésztársai mutattak be csütörtökön Nyíregyházán, a Happy Centrumban. Az együttes működésének 23 esztendejében sok koncertet adott, klezmerkabarét és -musicalt, valamint jiddis színházat játszottak. Több mint klezmer, hirdeti a zenekar szlogenje, hiszen nemcsak a közép-európai zsidó hangszeres zenét játsszák, hanem visszanyúlnak Dávid király zsoltáraihoz, illetve a bibliai időktől a mai kor zenéjéig. 

„12 éve a Ments Alapítvánnyal együtt elkezdtünk Szenes Hanna-megemlékezésekre járni, és volt egy dal megzenésítve, mindig ezt énekelgettük az ilyen megemlékezéseken. 2013 őszén felkértem a gitárosunkat, az együttesünk egyik zeneszerzőjét, Szentkirályi Györgyöt, hogy zenésítsen meg pár gyönyörű Szenes Hanna-verset. Így indult el a történet, megzenésítettük jó néhány versét. 2016-ban Dombóváron ennek a ma itt látható darabnak az őskezdeményét láthatták az ottani nézők. A feleségem Szenes Hanna naplójából, illetve az édesanyja visszaemlékezéseiből összeállította a történetet, és most erre a 100 éves évfordulóra jelenetekkel és más dalokkal kiegészítettük. Ezt fogják itt és más környező városokban látni, akik eljönnek” – mesélte a Percek tánca című előadásról Masa Tamás, a Sabbathsong zenekarvezetője.

Nemcsak a zsidóság számára alkottak, és nemcsak keresztény közösségekhez szeretnék elvinni az előadást, hanem jó lenne, ha középiskolások is látnák ezt. Ugyan szomorú, drámai a darab, de sok vidám vers és zene is – sanzon vagy swing – hallható az előadásban. Nyíregyháza után Zalaegerszeg, Pécs, Miskolc és Debrecen közönsége is találkozhat a Percek táncával.