A Móricz Zsigmond könyvtár, a Nyíregyházi Egyetem és a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület szervezte Pilinszky János Kossuth-díjas költő születésének 100. esztendejében az „és lát az isten égő mennyeket” címmel tudományos konferenciát neves irodalomtörténészek részvételével. Az esemény záróakkordja a Pilinszky János és Velem című dokumentumfilm vetítése lesz.

Nagy László fordításában ismerős a hazai irodalombarátok előtt Mirkó királyfi, a bolgár népi hős. A konferencia bevezető előadásai között ezt az analógiát találta Jánosi Zoltán irodalomtörténész Pilinszky értelmezésére.

„Pilinszky nagyon nehéz feladat elé állított bennünket. A Kádár-kor kellős közepén, egy istentagadó világban megjelenik egy elemien keresztény költészet, de ez a keresztényi látásmód át van hatva a két világháború pokoli emlékeivel, és az emberi minőség kérdőjeleivel. Nos, Mirkó királyfi megy a hegyoldalon, duzzad az erejétől, és meg akar birkózni az Úristennel. Az Úristen megjelenik előtte öregemberként, akinek a lábánál van a batyuja, és megkéri a királyfit, hogy emelje már a vállára. A kisujjával próbálkozik, nem megy. Fél kézzel próbálkozik, nem megy, majd két marokkal megemeli néhány centire, de nem bírja feljebb tenni a batyut. Ekkor kérdezi meg az Isten. Megbirkóznál-e még egyszer az Úristennel?” – így értelmezte Pilinszky költészetét prof. dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője.

Pilinszky egész költészete ilyesmivel birkózott. Ezzel a súllyal, a világ terhével, saját hitével, de gyönyörű, ahogy folyamatosan átsugárzik ezen a világon az emberi szeretet, az egymásra utaltság, a fény, a részvét egymás iránt. Segített tudatosítani, hogy van egy másféle világkép is, mint amit az akkori ideológia közvetített.

Pilinszky sokak szerint keveset írt, és viszonylag egyöntetűnek tartják életművét. Csalóka látszat – mondja az irodalomtörténész, mert a Pilinszky-pálya jól tagolható.

„Itt az ideje annak, hogy Pilinszky pályájának a különböző szakaszait különböztessük meg. Egészen más a fiatal Pilinszky, az első Pilinszky – ahogy én mondom –, ez a Trapéz és Korlát kötetet jelenti. Ha igaz, akkor 1940 és 46 között írott Pilinszky-verseket. Ehhez képest sokkal később jelent meg a Harmadnappal, 1958-ban. Az egy egész másik Pilinszky, és van egy harmadik Pilinszky, amelyikről itt ma az utolsó előadásokban szó volt. A Kráter, meg a Szálkák, és a kései versek szerzője. Ezek nagyon különböznek egymástól eszmetörténetileg is, és poétikailag is. Egészen másfajta poétikai szabályokat léptet érvénybe, főleg a kései költészetében, mint a korábbiakban” – nyilatkozta előadásáról dr. Tverdota György, az ELTE professzora.

A tudományos konferencia egyik szervezője, a Nyíregyházi Egyetem tanára arról is beszámolt, hogy volt már szintén a könyvtárban Krúdy-, Ratkó-, Móricz-konferencia is ezekkel az előadókkal, akik most a Pilinszky-esemény résztvevői voltak. Szólt az esemény exkluzív zárásáról is.

„Lesz egy filmvetítés, mégpedig Juhász Anna hozza el azt a filmet, mely premier előtti, friss film – én sem láttam –, ma lesz a bemutatója, Pilinszky János lakásairól, lakhelyeiről, többek között Velemben található otthonáról is, és nyilván szó fog esni Velem kapcsán Törőcsik Mari és Pilinszky kapcsolatáról is” – tájékoztatott dr. Karádi Zsolt irodalomtörténész, a Nyíregyházi Egyetem tanára.

A konferencia üzenete, hogy Pilinszky ma is érvényes. Érthető a törekvése, mely a művészet és az irodalom felelősségét hangsúlyozza az emberek iránt, a teljes létezés iránt, a világ felemelésével.