Plusz támogatásban részesítette a pandémiás idők ellenére Nyíregyháza MJV Önkormányzata a Nyíregyházi Roma Települési Nemzetiségi Önkormányzatot. A szerződés szerinti egymillió forintot a közeljövőben fogják felhasználni a két roma lakótelepet érintő programokban – mondta az aláírást követően a Nyíregyházi Televíziónak Balogh Artúr. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a városvezetéssel való korrekt együttműködésről, partneri kapcsolatról is nyilatkozott, a céljuk, hogy a Huszártelepen lakó cigányság minél jobban, egészségesebben, magasabb életszínvonalon éljen, amihez a két, városházi projekt is nagyban hozzájárul.

Balogh Artúr arról tájékoztatott, a városvezetés széleskörűen határozta meg a támogatás felhasználási célját, beleértve az oktatást, képzést, kulturális és egyéb programokat, s õ abban bízik, mindkét telepen élők javát fogja szolgálni ez a plusz egymillió forint. Az elnök hozzátette, az állami és az önkormányzati támogatás mellett pályázati forrásokhoz is jutnak, ami összesen akár 4,2 millió forint is lehet éves szinten, s nem mindegyik önkormányzatnak van ilyen jó lehetősége.

Partneri kapcsolat

– Hála Istennek, a kisebbségi önkormányzatnak és a városi vezetésnek olyan konstruktív együttműködési lehetőséget biztosító helyzet alakult ki, hogy most úgy látszik, a cigányoknak, a cigány önkormányzatnak és a városnak is jobb partneri kapcsolata lesz, mint ezelőtt egy évvel. A polgármester úrral is volt már egy sikeres találkozóm. A városnak különböző intézményeivel sikeresek a megállapodások, az együttműködések és azok a programok, amelyek folynak a két lakótelep rehabilitációs programjában. Kezdik felvenni a kapcsolatot a kisebbségi önkormányzattal, mely automatikusan be fog csatlakozni ebbe a programba. Mindent megteszünk azért, hogy ezek a lakók örömmel és egészséges körülmények között éljenek ezen a lakótelepen, ahol az új lakások várnak rájuk.

„Összefésülődtek” az álláspontok

Az egyeztetések tehát folytatódnak az önkormányza­tok között, amit azért is tart fontosnak Balogh Artúr, mert nemrég volt egy váltás náluk. Mint mondta, talán nem ismerték egymás elvárásait, kötelezettségeit, a kisebbségi önkormányzatban is voltak szokatlan dolgok, össze kellett szokniuk. Így egy új önkormányzatuk jött létre új struktúrával, szemlélettel, s most össze kellett egyeztetni azokat a dolgokat, amiket ők szeretnének elérni, illetve azon ügyeket, amiket a város szeretne, hogy a nemzetiségi önkormányzat vinné. Ezek „összefésülődtek”, s úgy érzi, talán elindul egy jobb folyamat a cigányok részére. Ennek része a Keleti lakótelep rehabilitációs programja, amit õ másfél évtizeddel ezelőtt másképp képzelt, s úgy fogalmazott, a helyzeten ugyan nem tudnak változtatni, de javítani igen. Mint ismert, párhuzamosan fut két önkormányzati projekt az integráció és esélyegyenlőség jegyében, mely a Keleti és a Huszár lakótelepet is érinti, a „Közösen a kiútért” és a „Szociális városrehabilitáció Nyíregyháza szegregált területein” projekt. Előbbinek például az oktatásban, képzésben, felzárkóztatásban, közösségfejlesztésben van nagyobb szerepe, utóbbi főként az infrastruktúra javítására koncentrál, a huszártelepi lakások jó részének felújításával. Ugyanakkor sok az ott élők között az akár jelentős köztartozást felhalmozó család.

Mérsékelni a kilakoltatást

– Mi azt szeretnénk ebben elérni inkább, hogy minden család fedél alá kerüljön, ez mindenképpen fontos számunkra, és minél kevesebb legyen a kilakoltatás. A tartozások nemcsak a lakbértartozások, hanem a vízdíj, meg egyéb köztartozások, amik ott felhalmozódnak. A sajtóban, médiában pedig feltupírozzák úgy, hogy ez pedig lakbér, s a cigányokra utaló jelként, megbélyegzi a cigányt, hogy még ezt sem tudják. Azt mondom, hogy ezt majd még össze kell rakni a cigány kisebbségi önkormányzatnak, a városnak, s nem utolsósorban a cigánysággal, közös nevezőként kell megtalálni azt a pontot, hogyan tudunk ezen változtatni, ha más nem, legalább mérsékelni a kilakoltatást és megakadályozni.

Korrigálni a hibákat

Balogh Artúr hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy a cigányok minél jobban, egészségesebben éljenek, fejlődőképesek legyenek, a szellemi tudásuk és életszínvonaluk növekedjen. A lakásfelújításokat illetően hozzátette, először magánemberként szemlézte a folyamatot, sokszor felháborodva, de most úgy érzi, ez egészen megváltozott, jobb, minőségi munkát lát, konstruktívabbak, együttműködőbbek a kivitelezők. Azt ígérte, elkészíti szakmai javaslatait, a penészesedés és egyéb hibák ellen, melyek kiigazítására együttműködési szándékot tapasztalt a vezetéstől, költségvetési szempontból is. A roma nemzetiségi önkormányzat elnöke úgy látja: ha ezeket korrigálja a város vezetése, akkor azt mondja, számára és a lakók számára elfogadható otthona lesz a cigányságnak, mert nekik ez a legfontosabb. – Ha az élet működni fog a Huszár lakótelepen, akkor azt fogjuk mondani, hogy a kisebbségi önkormányzat is hozzájárult, hogy sikeres legyen ez a program – fogalmazott.

Ilyen felújított lakásokba költöznek a Huszártelepre a Keleti lakótelepről.

Ezek a felvételek a Viola utcán készültek, renoválás után, átadás előtt, de a Dália utcán is hasonló képek fogadják az érkezőket.