Új részleget, úgynevezett Képregénytárat alakítanak ki a pandémia idején a Móricz Zsigmond könyvtárban. Sok az ötlet és nagy az érdeklődés a műfaj körül. A tervek szerint e héten vagy a következőn online tárlatvezetéssel nyílik az új intézmény.

Gondolná a műfajban ártatlan ember, hogy letűnt a képregények divatja, holott a digitalizációval ismét keresett és népszerű műfaj a fiatalok, illetve a fiatal felnőttek körében. Így született a gondolat, hogy a pandémia idején felszabadult dolgos kezek és kreatív segítők megalkossanak egy új fiókintézményt a Móricz Zsigmond könyvtárban, a Képregénytárat. Így nyerhetnek újabb olvasói kört a könyvek világába.

„Nagy érdeklődés van ebben a képregényben. Benne vannak a szuperhősök és klasszikus képregények, illetve klasszikus magyar irodalmat készítenek képregényekben. Van igény a fiatalok között, előfordul, hogy ezt választják szakdolgozati témának, diákköri témának, és nincs hozzá megfelelő irodalom. Majd, ha kinyithatunk, ezek köré közösségi programokat szervezünk, kiállításmegnyitókat, grafikai anyagok kiállítását, karikatúrákat, képregényeket igyekszünk kiállítani, és akkor a kiállítóval egy beszélgetés lehet. Ott van a Kultúrkuckó, ahol nagyszerű számítógépek vannak” – szólt a tervekről Tomasovszki Anita, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója.

Az ötlettel megalakult a szervezeti forma is, melyhez közösségeket kapcsolnak a könyvtárban. A VIDOR, az ünnepi könyvhét és számtalan városi rendezvény lehet alkalom arra, hogy bemutatkozzon a képregény. A műfaj kutatója, Kertész Sándor felajánlásával és kapcsolatai révén jutott Nyíregyházára a kiadóktól egy jelentős dokumentumtár. Ezen túl persze szellemi kínálata is lesz az új térnek.

„Kialakítunk egy olyan galériarészt a könyvtáron belül, ahol eredeti képregény-alkotásokon keresztül lehet megismerni ezt a műfajt. Azon kívül, hogy az embernek van egy kis tájékozottsága a képregény-történettel kapcsolatban, azok, akik rajzolnak, képzőművészettel, grafikával foglalkoznak, azoknak nagy kincs, hogy láthatnak eredeti alkotásokat. Azt, hogy a valóságban hogyan néz ki egy tussal megrajzolt grafikai lap, egy színezett akvarellel, vagy squash technikával elkészült grafikai lap. Az utóbbi időben egyre jellemzőbb, hogy digitális úton készülnek ezek a kiadványok, és lehetőséget próbálunk majd biztosítani, hogy a digitális képregény-készítéssel is megismerkedhessenek a fiatalok” – fogalmazott Kertész Sándor képregény-történeti kutató.

A tervek között szerepel, hogy a nagy klasszikus képregény-karakter, Rejtő Jenő könyveinek több figurája jelenik meg comics street formában, tehát a kirakatokban rendeznek be jeleneteket a képregényekből, és olvasgatni lehet az üveg előtt. Ehhez kapcsolódhatnak Rejtő Jenő-felolvasások, de az eredeti rajzos történeteken túl is terveznek nagyszabású tárlatokat. Ezeket ugyanis digitalizálták, átszínezték fiatal grafikusok, és díszkötésben jelentették meg. Bemutatójuk is alkalom lehet a tár, a műfaj népszerűsítésére – fogalmazott Kertész Sándor művésztanár és számos könyv, pl. a legutóbbi Pókember-generáció, a Szuperhősök vagy a Comics szocialista álruhában című kiadványok szerzője.